|
Alkaios leszboszi költőről
nevezett görög versmérték, mely a logaédi versek közé tartozik. A.-sor többféle
van: egyik a közönséges 12 tagú A.-sor néven rendesen ezt értik -, másik a
kisebb alkaiosi (tiztagú, máskép pindarosi daktilus); továbbá a nagyobb A.
mérték; mely két glikoni versből és egy trochaikus záradékból áll:
ezt Alkaios
szakozatlanul alkalmazta, kivüle alig használták; s végül A.-jambusnak nevezik
az A szak 3-ik sorául szolgáló ötödfeles jambust is. Az A, versszak négysorú
lirai strófa, 2 első sora, az alap (12 tagu) A,-sor, a 3 sor ötödfeles jambus,
a 4-ik kisebb A. Az egész szak képe:
Példa: Más néppel ontott bajnoki vért hazánk
Szerzője
Árpád a Duna partjain
Óh,
más magyarral verte vissza
Nagy
Hunyadink Mahomet hatalmát!
Berzsenyi
A szak
kompoziciója művészi. A mi ritmikai mozgás a szak első felében egy-egy sor
keretén belül történik kicsiben, ugyanaz fejlődik ki nagyobb arányban az
utószak két sorában: az aprózás az utórészre van öszpontosítva. Az emelkedő
ritmus rrélye e következetes aprózással fokozva igen hathatossá teszi e formát,
úgy hogy az antik lirai strófák közt ebben van a legtöbb erő és fenség s az óda
stiljéhez legjobban illik. Az A.-versszak ezért világirodalmi körutat is tett;
kedvelte a római aranykori költészet (Horatius), továbbá a német költészet
klasszikai iránya s a mi klasszikai iskolánk (Berzsenyi), Költőink abban az alakban
írták, a mint Horatius megállapította, a képletben megjelölt metszetekkel és a
közös szótagú lábakban spondeusokkal. |