Alkalmazás

1. mint exteriorizáció s szint: a korábban elsajátított tudás, => ismeretek kialakított jártasság ok, => készség ek, képesség ek, => tevékenység ek, cselekvés ek, => művelet ek felhasználása valamilyen produktum létrehozása érdekében. A részben v. teljesen önálló alkalmazás komplexebb, konstruktívabb, alkotó jellegű változata. A => kognitív pedagógia az alkalmazást programnak is nevezi, s az operatív v. képesség jellegű tudás válfajának tekinti. A külső dolgokon végzett műveletek cselekvési programjai között vizsgálja, amelyeket - számítógépes analógia alapján - "output rutinoknak" tart (idesorolja pl. a motoros készségeket is) (motoros képességek).

2. mint didaktikai mozzanat: az ismeretek felhasználására épülő tevékenység; azoknak az eljárásoknak az összefoglaló megnevezése, amelyekkel a meglévő, szilárd, dinamikus => ismeretek felhasználásával új ismeret ek elsajátítása, művelet ek végzése, => feladat ok, => problémá k megoldása lehetséges. - Az új ismeret ek kialakítása legtöbbször a meglévő ismeretek felhasználásával, alkalmazásával történik; ebben az esetben az alkalmazás eszközi jellegű. A teljesítményképes tudás kialakítása szükségessé teszi az alkalmazások széles körét: ekkor az alkalmazás cél jellegű tevékenység. Az ismeretszerzés sel ily módon egybeszövött alkalmazás a megismerési folyamatnak az elvont gondolkodástól a gyakorlatig vezető szakasza; az absztrakt és konkrét gondolkodás kölcsönhatásában megy végbe. Az alkalmazásoknak az oktatási folyamat ba megfelelő arányokba való beépítése nélkülözhetetlen. A tananyag feldolgozásában csak olyan ütemben lehet előrehaladni, amilyen ütemben és mértékben sor kerülhet az új ismeretek elsajátítása mellett azok alkalmazására. - Az alkalmazás különböző tevékenységek formájában mehet végbe, megvalósulhat az értelmi tevékenység síkján, tárgyakkal végzett cselekvésekkel, isk.-i tananyaggal v. gyakorlati problémákkal kapcsolatosan. Bizonyos felfogás szerint megkülönböztethetünk egyszerű, ún. reproduktív alkalmazásokat ( gyakorlás), amelyek a készség fejlesztést szolgálják; valamint produktív, alkotó alkalmazásokat, amelyek a feladatok és problémák sokrétűbb, bonyolultabb megoldását eredményezik. A ped.-i tapasztalatok arra utalnak, hogy az alkalmazás nehezebb a tanulók számára, mint az ismeretek rögzítése. A ped.-i gyakorlat ellentmondása, hogy ennek ellenére nem fordítanak elegendő időt az alkalmazásokra. A nehézségek és hibák okai az alkalmazás során: a) a tanulók nehezen tudják a korábbi ismereteket, tapasztalatokat új összefüggésben felhasználni (funkcionális kötöttség) ; b) a gondolkodás merevsége, az "értelmi megszokás"; c) a tanulók tudatában zárt asszociációs rendszerek jönnek létre egyrészt az elméleti ismeretek, másrészt a gyakorlati műveletek körében; az alkalmazás sikere és az asszociációk sajátosságai között egyenes összefüggés van; d) a tanulók gondolkodása nem eléggé fejlett, így nehezen fedezik fel a konkrét feladatban az absztrakt elvet (másodlagos absztrakció). - A sikeres alkalmazás feltételei az ismeretelsajátítás szakaszában vannak, amikor biztosítjuk az ismeretek differenciáltságát, rugalmasságát, általánosítottságát és ezáltal aktualizálhatóságukat, ami több, mint egyszerű felidézés. Továbbá az alkalmazási feladat megértésén túlmenően meghatározó a gondolkodás fejlettsége, ugyanis az alkalmazás képessége feltételezi az alapvető gondolkodási műveletek ( analízis, => szintézis, elvonatkoztatás stb.) végzését.

3. mint didaktikai feladat: az oktatási folyamat bizonyos fázisaiban megjelenő átfogó, komplex jellegű, az egész oktatási folyamatra nézve meghatározó didaktikai feladat. Relatíve önálló szakaszként követi az új ismeret feldolgozásá t, a többi didaktikai feladattal és mozzanattal egybeszövődve (alkalmazó rendszerezés és rögzítés, alkalmazó ellenőrzés stb.) fejleszti a gondolkodást és elvezet a tudás hoz. A => teljesítményképes tudás kialakításának érdekében az oktatás folyamatában nagy gyakorisággal szükségessé válik, hogy a következő szakaszban ne új ismeretek kialakítását tűzzük ki célul, hanem az előzőekben elsajátított ismereteket aktualizálva azokat alkalmazzuk. Az oktatási folyamat csak akkor lehet teljes értékű, ha nem reked meg az ismeretek elsajátításánál, hanem kiegészül a megismerési folyamat másik szakaszával, az alkalmazással. alkalmazás szintje, alkalmazó rögzítés, jártasság - Ir. Nagy L.: Az ismeretek alkalmazásának pszichológiai problémái. Bp. 1979.; Kelemen L.: Pedagógiai pszichológia. Bp. 1981.; Nagy S.: Az oktatáselmélet alapkérdései. Bp. 1981; Nagy J.: A tudástechnológia alapjai. Veszprém, 1985.; Csapó B.: Kognitív pedagógia. Bp. 1992.; Nagy S.: Az oktatás folyamata és módszerei. Bp. 1993.

Forrás: Lappints Árpád