Allahabad
1. az Indiai-császárságban az
északnyugati tartományok kormányzóságának székvárosa. 615 m. a tenger színe
fölött. A Dsamna és Gangesz között levő dombnak délkeleti csúcsát képező
félszigeten. Eredetileg mint a holdból származó királyi családnak székhelye
Patristhâna nevet viselt. Kr. e. 250-ben Prayâga («áldozóhely») néven említik,
amelyből mostani Preág neve származik. A mohammedánusok hindusztáni háborúiban
a város elpusztult, míg Akbar 1572-ben Ilâhabâs erődöt építette azon a helyen,
Dsihan sah azután (1628-58) Allahabadnak «isten városa») nevezte el. Akbar
erődje 2250 m. kerületű és még most is nagyszerű látvány. A Dsamna és Gangesz
egyesülésénél folyton nagy számmal vannak mindkét nembeli zarándokok, hogy a
szent folyók árja lemossa bűneiket; azonban az angol rendőrség rendszabályai
miatt a zarándoklás csökkent és most inkább Benareszbe járnak. 1881-ben
Allahabadnak 148,547 lakosa volt (99,518 hindu, 43,558 mohammedán, 5257
keresztény. Allahabadban találkoznak északi India fő közlekedő vonalai, a
kalkutta-delhii és a bombay-kalkuttai vaspályák. A. a nagy-mogul birodalmához
tartozott, de már 1765-ben angol uralom alá került és Alam sah székhelyévé
tették. Miután ez 1771-ben elhagyta a várost, újra az angolok birtokába került,
akik 1773-ban szerződés szerint átadták az audhi nábobnak. Az végre a
keletindiai-társaságnak engedte át, s ennek birtokában maradt mindeddig. 2. A. kerület
35,599 km2 (1880) 5.754,855 lakossal (kiknek 9/10 része hindu).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|