államalapítás

Az önmagát túlélt ősközösségi társadalom helyett a feudális magyar állam létrehozása a X. sz. végén és a XI. sz. első évtizedeiben. A pásztortársadalom válságát kifejező kalandozások lehetetlenné válása után, a Kárpátmedencében talált - főként szláv - népek társadalmi berendezkedését is figyelembe véve, Géza fejedelem (972-997) és főleg fia, I. (Szent) István király (997-1038) uralkodása alatt ment végbe. Felvették a kereszténységet és az addig nomád életmódot folytató magyarokat letelepedésre kényszerítették. I. István kialakította a döntően királyi földtulajdonon alapuló államszervezetet (vármegye) és a tűzzel-vassal terjesztett kereszténység megszilárdítására a papság irányítására 10 püspökséget szervezett. Az államalapítás a kor szükséglete volt: a magyarságot megmentette a felmorzsolódástól, és megteremtette további fejlődésének lehetőségeit és kereteit.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• állam
• pásztortársadalom
• vármegye