Állambölcsész

államtudós, államférfi, politikus, publicista, journalista. Állambölcsész az, ki az állam természetét, végokait, végcélját eszmei szempontból teszi vizsgálódás tárgyává, és deduktív uton nyert idevágó elméleteit rendszerré dolgozza föl irodalmilag (p. Fichte, Hegel). Államtudós az a szakíró, aki az államtudományt empirikus alapon, az összehasonlító államjog, alkotmánytörténelem, kulturtörténelem, gazdasági történelem és statisztika segélyével műveli, v. ha mindezt nem is öleli föl, a maga államtudományi elméleteit mégis az alkotmánytörténelem és államjog nyujtotta pozitiv természetü alapokra fekteti. Államférfinak kitüntetéskép csak a nyilvános élet ama szereplő kitűnőségét szokták tekinteni, aki akár mint törvényhozó, akár pedig mint a kormányhatalom intéző férfia szemlátomást fölismerhető szolgálatokat tett hazájának az ő eszméivel, s különösen eszméinek közhasznulag sikeres keresztülvitelével. A diplomácia terén elért sikerek nem tudatnak még magukban be az államférfi fogalmába. A parlamenti élet ama kitünőségeit, akik nem emelkedtek ugyan államférfiui magaslatra, de azért lényeges szolgálatot tettek hazájoknak egy v. más szakmában, «politikusok»-nak v. «szakpolitikusok»-nak szokták nevezni. Publícista régebben államjogtudóst (jus publicum) jelentett, ujabb időben főleg francia fölfogás révén oly irót értünk alatta, aki politikai v. társadalmi korkérdésekről irt tanulmányaival akár röpiratokban, akár hirlapi vezércikkek alakjában bocsássa közre azokat, maradandóbb benyomást gyakorol a művelt olvasóközönségre, elannyira, hogy ez által előmozdítja valamely politikai vagy társadalmi reformeszme megvalósítását. Tehát nem a vezércikkek mentül nagyobb száma, de azoknak a korkérdések megoldására gyakorolt. ereje emelhet föl valakit «publicistává» az egyszerü «journalisták» köréből, kik közé mindazok tartoznak, kik a napi kérdésekkel a sajtó terén élethivatásból foglalkoznak.

Forrás: Pallas Nagylexikon