Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Államhivata... ----

Magyar Magyar Német Német
Államhivata... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Államhivatalnok

A szorosan vett államhivatalok (kormányhivatalok) betöltésének módja hazánkban a tiszta kinevezés, v. választással, illetőleg kijelöléssel vegyes kinevezés. Ez utóbbi mód kivételes. Szorosan vett állami hivatal ha eltekintünk a törvényhozási testület házainak tisztviselőitől, kik funkciójuk természete szerint tiszta állami organumok nem választás utján töltetik be. A kinevezés joga ő felségét illeti, de ő ezt a jogot személyesen csak a magasabb rangu, szabály szerint a hét felső rangosztályba tartozó hivatalnokokra, azután az összes ítélő birákra, kir. ügyészekre és a közös hadseregbeli, honvédségi és csendőrségi főtisztekre gyakorolja. Az alsóbbrangu közigazgatási hivatalnokok főhatóságuk által alkalmaztatnak. A kinevezés rendszerint végleges és élethossziglan szól. Az üresedésben levő hivatalra rendszerint pályázatot hirdettetnek, v. pedig előléptetés illetőleg meghivás, kiszemelés. által töltik azt be. A pályázókhoz a kinevező hatóság nincs mindig kötve, hanem a pályázat. dacára meghivás utján is betöltheti az üres állást.

Az Á.-ok jogai és kötelességei, részben a közszolgálat, részben pedig erre tekintettel a hivatalnok morális és anyagi érdekéből állapítvák meg. E hivatali jogok és kötelességek képezik a hivatali viszonyt, a hivatali állás tartalmát. Első joga. a hivatalnoknak, mely más oldalról szoros kötelesség is, a hivatali hatalommal való élés a megfelelő hatáskörben; e működése közben joga van a törvény különös oltalmára. A magyar büntetőtörvény is speciális szigorral bünteti a. közhatóságok ellen elkövetett erőszakot, izgatást, sértéseket. Joga van. az Á.-nak a hivatali címre és rangra, hivatali fizetésre és a hivatal viselésével járó mellékjavadalmakra, így lakpénzre, bizonyos hivatalokban korpótlékra, napi díjra, úti költségre, költözködési költségre stb.; igénye van noha ez jogilag nem biztosított előlépésre, segélypénzre, fizetési előlegre; a biráknak és birósági hivatalnokoknak törvényileg biztosított, a. közigazgatási hivatalnokoknak gyakorlat szerint igényök van évenkinti szabadságidőre; végül nyugdíjra, végkielégítésre, temetési költségre, özvegyei és árvái ellátására az 1885. évi XI. t.-c. értelmében. A katonákról külön törvények és rendeletek rendelkeznek.

E jogokon kivül számos kedvezmény, s közterhek és kötelességek alól való mentesség, p. gyámság viselésétől, községi adótól való mentesség, fizetésük bizonyos részének végrehajtás alól való mentessége van biztosítva az állam hivatalnokainak. E jelentékeny jogoknak szigoru és terhes kötelmek felelnek meg. Igy: 1. köteles az Á. hivatali esküt tenni, midőn belép a szolgálatba, magasabb rangfokozatba, más hatáskörü hivatalba; 2. köteles hivatali teendőinek pontos, lelkiismeretes elvégzésére; 3. köteles a felsőbbségnek engedelmeskedni az alkotmány és törvények határain belől; 4. köteles a hivatali titok megőrzésére; 5. a hivatali székhelyen való lakásra; 6. a felekkel való tisztességes bánásmódra; 7. erkölcsös élet folytatására; bizonyos foglalkozásoktól való tartózkodásra stb. A hivatali kötelességek teljesítésének fegyelmi és közbüntetőjogi szankciója van, mely különösen súlyos a katonai államszolgálatban. Ezenfelül kisebb szolgálati rendetlenségek esetén még rendbüntetésekkel is sújthatók az A.-ok. E büntetőjogi felelősségeken felül magánjogilag is felelősek az Á.-ok hivatali működésükért, mi főleg kártérítési kötelezettségükben nyilvánul.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is