Állami Déryné Színház

egy 1951 máj.-ában született határozat értelmében Mátrai Józsefet bízták meg az Állami Faluszínház megszervezésével, amelynek haláláig, 1957-ig, ig.-ja volt. A művészi vezetésben Ascher Oszkár fődramaturg segítette, aki azután, 1957–1965 között átvette az ig.-i teendőket is. 1965-ben Szalai Vilmost nevezték ki a színház ig.-jának. A Faluszínház 1955-ben vette fel az Állami Déryné Színház nevet. 1978 nyarán az Állami Déryné Színház az addigi szervezeti formában megszűnt. Együttese az újonnan kialakított Népszínházba olvadt. Megalapításakor azt a feladatot kapta, hogy a vidéki színházak tájelőadásai által nem látogatott kisvárosok és községek színházi ellátását biztosítsa. Tizenegy kistárs.-ot szerveztek, amelyek ún. „tájközpontokból” ingázva járták az országot. Első előadásukat 1951. aug. 20-án Dunapentelén tartották. Eleinte esztrádműsorokat játszottak, de csakhamar az egész estet betöltő művek kerültek az előtérbe. Voltak szakosodott prózai- és zenés társulatok. A színház főrend.-je hosszú éveken át Kertész László, zenei vezetője László Endre volt. Központi helyiségük a fővárosban – ahol bemutatót is tartottak –, többször is változott. 1951-től 1954-ig a Madách tér 6. sz. alatt, az egykori Madách Színház épületében játszottak szombaton és vasárnap. 1954–55-ben a Kölcsey u. 2. sz. alatt Jászai Mari Színház néven tartottak előadásokat. 1955-től 1957-ig pedig a Nagymező utcai volt Pódium Kabaré helyiségét vették igénybe. 1963-tól a Kulich Gyula téren, a régi Józsefvárosi Színház helyiségében tartották előadásaikat. Évente általában 2000 előadással járták a vidéket, átlag évi 600 000 néző előtt. – Ir. Bános T.: Thália ikaruszán (1961); Állami Déryné Színház, 1951–1975 (szerk.: Katona Ferenc, 1975).

Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon