állami gondoskodás

A gyermek- és ifjúságvédelem keretében, a => veszélyeztetett gyermekek védelme, veszélyeztetettségük megszüntetése érdekében felhasználható eszközök összessége, melyet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. (a családjogi tv.) és a hozzá kapcsolódó rend.-ek szabályoznak. Ezek a jogszabályok meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyeket a => gyámhatóságoknak meg kell tenniük, ha arról szereznek tudomást, hogy valamely kiskorú megfelelő testi, értelmi és erkölcsi fejlődése bármely ok miatt nincs biztosítva. A kiskorú veszélyeztetettségét előidéző okok között megkülönböztethetők környezeti, magatartási, anyagi és egészségügyi okok. Az intézkedések a kiskorú megfelelő fejlődésének előmozdítását, illetve biztosítását célozzák, és aszerint csoportosíthatók, hogy a kiskorút a családban tartva vagy onnan kiemelve kísérelik meg e célt elérni. A kialakult veszélyeztetettség - a kiskorú családban tartása melletti - megszüntetését célozzák a védő-óvó intézkedések és a segélyezés. A védő-óvó intézkedések keretében a gyámhatóság: 1. figyelmezteti a kifogásolható magatartást tanúsító kiskorút, és felszólítja magatartása megváltoztatására, amelynek érdekében magatartási szabályokat is előírhat a számára; 2. kötelezi a szülőt, hogy gyermeke folyamatosan vegye igénybe a számára biztosított bölcsődei, óv.-i, napközi otthoni vagy diákotthoni ellátást, illetve felkéri - ha szükséges, kötelezi - a szülőt, hogy gyermekével keresse fel a nevelési tanácsadó t, a gyermek-ideggondozó int.-et vagy más családvédelemmel foglalkozó szervet, és az ott kapott tanácsokat érvényesítse gyermeke nev.-e során; 3. segítséget nyújt a kiskorú munkába állásához, és indokolt esetben pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételre kötelezi; 4. intézkedik - az illetékes egészségügyi szerv bevonásával - a kiskorú egészségét veszélyeztető környezeti ártalom megszüntetése érdekében; 5. figyelmezteti a kifogásolható magatartású, életvitelű szülőt, és felszólítja életvitele megváltoztatására; 6. elrendeli a veszélyeztetett kiskorú védő-óvó=> pártfogolását. E pártfogolás célja, hogy a pártfogó a veszélyeztetettség okainak feltárásával, életvezetési és egyéb tanácsokkal segítséget nyújtson a szülőnek a gyermeke nev.-éhez, és ezzel hozzájáruljon a megfelelő szülő-gyermek kapcsolat kialakításához, valamint a gyermek helyes irányú fejlődéséhez, továbbá hogy a kifogásolható magatartást tanúsító gyermek magatartását folyamatosan figyelemmel kísérve, viselkedését jó irányban alakítsa. A települési önkormányzat képviselő-testülete átmeneti segélyt, illetve rendszeres nev.-i segélyt állapíthat meg olyan gyermekes családok részére, akik átmenetileg vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek. Ha a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében alkalmazott védő-óvó intézkedések nem vezettek eredményre, vagy egy kialakult válsághelyzet azonnali intézkedést igényel, a gyámhatóság intézkedik a veszélyeztetett kiskorú családból való kiemelése érdekében. Int.-i elhelyezéssel kell gondoskodni arról a kiskorúról, akinek a családban való nev.-ét, gondozását a szülő azért nem tudja megoldani, mert kedvezőtlen szociális helyzete, egészségügyi körülményei vagy indokolt távolléte akadályozza ebben, feltéve, hogy e körülmények kialakulása neki nem róható fel. Az int.-i elhelyezésre csak a szülő kérelmére vagy beleegyezésével kerülhet sor, és meg kell szüntetni az elhelyezést, ha azt a szülő kéri, vagy ha az elhelyezés okai nem állnak már fenn. Az int.-i elhelyezés a szülő felügyeleti jogát nem érinti. Int.-i nevelésbe vételről akkor határoz a gyámhatóság, ha a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti a környezete, és a védő-óvó intézkedések nem vezettek eredményre, illetve ha a kiskorú olyan magatartást tanúsít, amely miatt nem biztosítható nev.-e a családban. A gyámhatóság az int.-i nev.-t megszünteti (a szülő kérelmére vagy hivatalból), ha annak okai nem állnak már fenn. Az int.-i nevelt kiskorú szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel. Ha a kiskorú súlyos veszélyeztetettsége azonnali intézkedést igényel, a gyámhatóság, illetve a bíróság, a rendőrség, az ügyészség vagy a büntetés-végrehajtási int. parancsnoka ideiglenes hatállyal beutalja a kiskorút a legközelebbi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet be. Azonnali intézkedést igénylő esetben, ha van a kiskorú nev.-ére alkalmas és azt vállaló másik szülő vagy más személy, a gyámhatóság a kiskorút ideiglenesen elhelyezi nála. Az ideiglenes hatályú beutalást, illetve az ideiglenes elhelyezést követően a gyámhatóság 60 napon belül határoz arról, hogy indokolt-e a kiskorú tartós kiemelése a családból vagy nem, és megteszi a döntésének megfelelő intézkedéseket. A gyámhatóság áll. nev.-be veszi a kiskorút, ha szüleinek => szülői felügyeletét a bíróság megszüntette, vagy egyébként nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője vagy=> gyámja. Megszűnik az áll. nev.-be vétel, ha a szülő felügyeleti jogát a bíróság visszaállítja, vagy a kiskorú más személy gyámsága alá kerül, illetve ha örökbe fogadják. Ha a kiskorú betölti a 18. életévét, megszűnik int.-i elhelyezése, int.-i vagy áll. nev.-e. Az int.-i elhelyezett, int.-i nevelt, ideiglenes hatállyal beutalt vagy áll.-i nev.-be vett kiskorú=> nevelőszülőnél,=> nevelőotthon ban vagy egyéb helyen történő elhelyezéséről a gyámhatóság a gyermek- és ifjúságvédő int. útján gondoskodik. Az int.-i elhelyezés, az int.-i, illetve áll. nev. költségeihez a szülő - vagy más, a gyermek tartására köteles személy - köteles hozzájárulni, melynek összegét a gyámhatóság állapítja meg gondozási díj formájában. - Ir. 1952. évi IV. tv. a házasságról, a családról és a gyámságról; 51/1986. (XI. 26.) MT rendelet a kiskorúakról való állami gondoskodásról, valamint a szülő és a gyermek kapcsolattartásának szabályozásáról; 12/1987. (VI. 29.) MM rend. a gyámhatóságokról, egyes gyámhatósági feladatokról és a gyámhatósági eljárásról.

Gulyásné Kovács Erzsébet

Szerkesztette: Lapoda Multimédia