A kereskedő-tanonc-isk.-k száma összesen 99, ebből 6 volt áll. fenntartású. - A XIX. sz. utolsó évtizedeiben terjedtek el hazánkban a szakjellegű középszintű isk.-k. Ezek egyik csoportját alkották az ipari szakisk.-k. Magánkezdeményezés után Kassán létesült a legelső hazai áll. középszintű ipari szakisk. 1875-ben (jogutóda ma is létezik). 1879-ben nyílt meg a bp.-i áll. "közép-ipartanoda", építészeti, gépészeti és vegyészeti tagozattal. Majd ezeket követték a továbbiak, a helyi területi sajátosságoknak megfelelően specializálódva: kő- és agyagipari, kőfaragó szakisk. (Ungvár 1891, Zalatna 1894, Székelyudvarhely 1896); faipari (Homonna 1893, Újpest 1897, Igló 1899), fa- és fémipari (Arad 1892, Marosvásárhely 1892, Szeged 1894, Temesvár 1901, Győr 1901), szövőipari (Késmárk 1880), vasipari (Gölnicbánya 1895), bőr- és cipészipari szakiskola (Nagyszeben 1897), mechanikai (=gépészeti) (Budapest 1898) és az elektrotechnikai szakisk. (Pozsony 1901), ezeket azután számos további szakisk. követte. 1898-ban nyílt meg a bp.-i "felső építőiparisk.", egy fontos intézménytípust indítva útjára. 1913/14-ben 37 ipari szakisk. mellett 15 városi-községi fenntartású működött. - Középszintű mezőgazdasági szakképzést nyújtott az 1868-ban Debrecenben, Kassán, Kolozsvárott megnyílt áll. Mezőgazdasági Tanint., az 1894-ben Bp.-en induló Kertészeti Tanint. Az egyéb mezőgazdasági jellegű szakisk.-k is mind áll.-ak voltak (vincellér-, vízmester-, tejgazdasági, erdőőri, méhészeti stb. szakisk.-k). - Felső kereskedelmi isk.-nak nevezték azt a középszintű isk.-típust, amelyben közgazdasági, pénzügyi, áruforgalmi, üzleti ismereteket oktattak a 14-18 éves tanulóknak. Az első ilyen profilú isk.-k áll. szervezésben 1884-ben nyíltak meg Bp. II. kerületében (a Jurányi utcában), Sopronban, Aradon és Újvidéken. Ezután az ország számos városában nyílt ilyen isk. Lányok számára jóval később szerveztek hasonló intézményt: 1909-ben Pozsonyban és Marosvásárhelyen kezdte működését az áll. felső kereskedelmi leányisk. 1913/14-ben 19 áll. és 20 városi-községi fenntartású felső kereskedelmi isk.-nk volt. Áll. intézmény volt az 1882-ben alapított fiumei Kereskedelmi Akad. (valamint az ugyanitt 1896-tól működő Tengerészeti Akad. is). - Term.-szerűleg áll. fenntartásúak voltak a közép- és felsőszintű katonaisk.-k. 1856 őszén nyílt meg Kőszegen a középszintű-középisk.-i jellegű katonai nevelőint., 1874-től katonai alreálisk. 1872-ben kezdte működését Bp.-en a M. kir. Honvédségi Ludovika Akad., amely 1897-ig hadapródisk. (vagyis középszintű képzési intézmény), ettől kezdve tisztképző főisk. 1898-ban indult meg a tanítás a pécsi, soproni és nagyváradi hadapródisk.-kban. - V. A hazai felsőoktatás intézményei mind áll. fenntartásúak voltak. "Kir." (ebből következően áll.) egy. lett 1769-től a Pázmány Péteráltal al. nagyszombati egy., amelynek 1777-től Budán, 1884-től Pesten a székhelye. (Az intézmény áll. státusa önállósága idején mindvégig - 1948-ig - vitatott volt, hiszen nem áll. költségvetésből, hanem az Egy.-i Alapból tartották fenn.) Vitathatatlanul áll. egy. volt az 1871-től egy.-i rangú bp.-i Műegy., az 1872-től működő kolozsvári, valamint az 1910-es években létrehozott pozsonyi és debreceni egy. Áll. intézmények voltak a mezőgazdasági akad.-k, köztük a mosonmagyaróvári és a keszthelyi. Áll. jogakadémiák lettek 1850-től a korábbi "kir." jogakad.-k: Kassán (1918-ig működött), Győrben (1892-ig működött), Kolozsvárott (működött 1872-ig), Pozsonyban (működött 1914-ig), Nagyváradon (működött 1918-ig). A dualizmus idején keletkeztek a művészeti főisk.-k Bp.-en, mind áll. fenntartásúak: 1871-ben az Orsz. Mintarajzisk., 1875-ben a Zeneakad., 1893-ban a Színművészeti Akad. A hazai tud.-ság szolgálatára al. az áll. 1916-ban a berlini, 1917-ben a konstantinápolyi M. Tud. Int. -et. - VI. Az 1868-as népisk.-i s az 1883-as középisk.-i tv. nyomán számos községi, városi fenntartású isk. - az isk.-fenntartók közös, egyetértő megegyezése alapján - áll.-vá vált; néhány esetben felekezeti isk.-fenntartók is megegyeztek népisk.-juk, középisk.-juk áll.-vá tételében. - Az áll. a dualizmus idején - főként a századforduló körüli évtizedekben - nagyszabású és széles körű közép- és főisk.-építkezést bonyolított le: az ország egész területén tágas, modern isk.-paloták épültek Szentgotthárdtól, Csáktornyától Székelyudvarhelyig, Ungvárig, - Szabadkától Lőcséig, Máramarosszigetig. Ezek mind ma is eredeti funkciójukat - okt.-nev. - töltik be. - A különféle szintű és profilú isk.-k ped.-ainak továbbképzését szolgálta az áll. fenntartású Országos Pedagógiai Könyvtár, amely 1906-ban kezdte működését Bp.-en. C) 1920-1948. - I. Trianon békediktátuma hatalmas csapást mért a hazai okt.-ügyre; az áll. isk.-k jelentős része került más áll. tanügyigazgatásának illetékessége alá. S míg az elcsatolt területeken levő felekezeti isk.-k legtöbbjének tanítási nyelve az előző maradt, a korábbi m. áll. isk.-kban - továbbra is áll. isk.-k lévén - az új áll.-nyelv vált a tanítás nyelvévé. - II. A trianoni Mo.-on az áll. népisk.-k számának aránya ekkor magasabb lett, mint amilyen a dualizmus idején volt. Az 1925/26-os tanévben 898 áll. népisk. létezett, mások összesen 5540 népisk.-t tartottak fenn; 1936/37-ben 5610 más fenntartású népisk. mellett 1276 áll. népisk. működött. Az 1920-as évek második felében lezajlott Klebelsberg-féle áll. népisk.-építési akció során áll., önkormányzati és egyházi fenntartású népisk.-kat egyaránt építettek; egy részük meglevő, de leromlott régi épület helyett épült. - Akárcsak a dualizmus idején, a két vh. közötti időszakban is a legtöbb teljesen osztott - vagyis mind a hat oszt. élén egy-egy tanítóval rendelkező - népisk. az áll. népisk.-k közül került ki. Az 1940. évi XX. tv. alapján megszervezett nyolcoszt.-os népisk.-k között is áll. volt a legtöbb osztott népisk. - A tanítóképzők száma a következőképpen alakult ebben az időszakban: 1923/24-ben 8 áll., 11 felekezeti tanítóképzőben, 1931/32-ben 8 áll., 12 felekezeti tanítóképzőben folyt a képzés. Kimagasló jelentőségű volt közöttük a budai áll. tanítóképző. - Ekkor is alacsony az áll. szervezésű tanítónőképzők száma az egyháziakhoz képest: 1923/24-ben 4 áll. és 20 egyházi, 1931/32-ben ugyancsak 4 áll. és 31 egyházi tanítónőképző int. tevékenykedett az országban. - III. Az ált.-an képző középisk.-k közül a Klebelsberg-féle középisk.-reform nyomán színessé váló hazai középisk.-rendszerben az 1932/33-i tanévben 2 áll. gimn. állt 26 más fenntartású gimn. mellett, 32 áll. reálgimn. 40 más mellett, 13 áll. reálisk. 4 más mellett, 3 áll. leánygimn. 18 más mellett, 7 áll. leánylíceum 14 más mellett. Összesítve: 57 áll. és 102 más fenntartású ált.-an képző középisk. Lényegében ugyanez maradt a helyzet a Hóman-féle középisk.-reform után is. 1936/37-ben 51 áll. fiúgimn. és 73 más fenntartású fiúgimn., 10 áll. leánygimn. és 37 más fenntartású leánygimn. állt a fiatalok rendelkezésére. Az arány: 61 áll., 110 más fenntartású középisk. Ezekben az évtizedekben többször korszerűsítették az egy.-ek mellett működő középisk.-i tanárképző int.-eket. - Tulajdonképpen a két vh. közötti időszakban foglalták el fontos helyüket az isk.-rendszer egészében a polg. isk.-k és váltak jelentős isk.-típussá egyes társ.-i rétegek számára. Az áll. is jelentős részt vállalt fenntartásukban: az 1936/37-es tanévben 158 áll. és 239 más fenntartású polg. isk.-nk létezett. Nagyhatású ped.-képző intézmény volt az áll. Polgáriisk.-i Tanárképző Főisk., amely 1828-tól Szegeden működött. Országos hatást fejtett ki az ennek gyakorlóisk.-jában működő Cselekvés iskolájá nak polg. isk.-i tanári munkaközössége és folyóirata. Ettől kezdve Szeged a székhelye az Apponyi Koll.-nak is, mely a tanító- és tanítónőképző int.-i tanárok képzésének intézménye maradt továbbra is. - Áll. kezdeményezésre terjedt el az 1920-as évek elejétől az isk.-kban az oktatófilm; 1931-ben a rádióban megindult a Szülők Iskolája ped.-i ismeretterjesztő előadássorozata. 1941-ben országos áll. tehetségvédő alapot létesítettek, melyből szegényparaszti tehetséges fiatalok középisk.-i tanulmányait segítették. Ezzel megindult az Orsz. Magyar Falusi Tehetségmentő Mozgalom , jelentős eredményekkel. - IV. Jelentősen meggyarapodott a korábbiakhoz képest az áll. óv.-k száma. Az 1936/37-es tanévben 402 áll. óv. működött 730 mások által fenntartott óv. mellett. Hagyományosan alacsony maradt az áll. óvónőképzők száma: összesen egy volt a három más fenntartású óvónőképző mellett. Az egész ország óv.-ügyére kisugárzó hatása volt a bp.-i Rózsák terei áll. óvónőképzőnek. - Áll. szervezésben indult meg az 1920-as években az isk.-orvosok képzése. Jelentősen kiszélesedett ebben az időszakban az áll. gyógyped.-i intézmények hálózata. Kimagasló jelentősége volt az 1928-tól főisk.-ként működő bp.-i áll. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolá nak. - V. Változatlanul minimális az áll. szerepe a tanoncképzésben. 1936/37-ben a 372 iparostanonc-iskola között 18 volt áll. fenntartású, kereskedőtanonc-isk.-ja nem volt az áll.-nak. Viszont meghatározó szerepe volt az áll. szervező- és fenntartó tevékenységének ebben az időben a szakjellegű középisk.-k terén.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia