Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Állami isko... ----

Magyar Magyar Német Német
Állami isko... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Állami iskola

oktatás,

Állami iskolázás: áll. - országos, közp.-i - költségvetésből fenntartott iskola. A különféle szintű és profilú ~k alkotják az országos isk.-rendszeren belül az áll. isk.-rendszert. A) - I. 1948 előtt a hazai áll. isk. működésének személyi, tárgyi és anyagi feltételeiről az áll. gondoskodott, de legtöbbször helyi hozzájárulást is kívántak (telek stb.). Az ~ban az áll. tanügyi tv.-ek, az áll. tanügyi szervek isk.-ügyi rendelkezései közvetlenül érvényesültek; benne az áll. ttv.-ek alapján folyt az okt.-nev.; az áll. hatóság által jóváhagyott tkv.-ek közül az ~ szabadon választhatott. Az ~ felekezeti jelleg nélküli, elvben világnézetileg semleges intézmény; fölötte rendelkezési, felügyeleti és ellenőrzési joga csakis az áll.-nak volt. - Az áll. okt.-i-nev.-i intézmények jelentős ösztönző hatást gyakoroltak a többi isk.-fenntartóra; mind az okt.-nev. színvonalát illetően, mind az isk. felszerelésével, berendezésével, valamint anyagi ellátottságukkal példát mutattak, versenyre serkentették a többi isk.-t. Az áll. ttv.-ek, rendtartások, szabályzatok, tanári kézikönyvek, "vezérkönyvek", tkv.-ek a legtöbb esetben a mintát jelentették. Az áll. isk.-kban dolgozó ped.-ok javadalmazása ált. magasabb volt, mint a többi ped.-é. - II.Az ~ a modern újkori áll. megalakulása óta, a XVIII. sz.-tól kezdve létezett egyes nyugat-európai országokban, majd a XIX. sz. folyamán gyors ütemben terjedt el világszerte. - Nem "áll." isk.-k voltak az ókori görög poliszokban, vagyis városáll.-okban levő isk.-k; az antik Itáliában egyes - császári javadalomban részesülő - tanítók isk.-i sem voltak "áll." isk.-k. Utópiának bizonyult hazánkban az 1848. évi XX. tv., amely szerint minden meglevő isk. (csakis egyházi isk.-k voltak ekkor) egyházi jellegének megtartása mellett áll. költségvetésből tartandó fenn; akárcsak az 1848 júl.-ában ülésezett pesti egyetemes tanítói gyűlés határozata ("Az álladalom állít tanintézeteket a tanszabadság teljes biztosításával"), amelyet úgy értettek, hogy az áll. kötelessége mindegyik hazai isk. anyagi fenntartása. Nem valósult meg a prot. ped.-ok 1848 szept.-ében tett "áll.-osítási" javaslata: isk.-ikat vegye át és tartsa fenn az állam. - Mo.-on nyolc és fél évszázadon át csakis egyházi isk.-k léteztek; az 1777-es és 1806-os Ratio educationis, valamint az 1845-ös "Magyarország elemi tanodáinak szabályai" kir. - "áll." - rendelkezések közreadásának idején is csak egyházi isk.-k működtek hazánkban. - III. Sajátos köztes helyzetük volt az 1780-ban létesült Tanulmányi Alapból fenntartott, ún. "kir." gimn.-oknak: ezek - a Tanulmányi Alap kizárólagos célja szerint - kat. jellegűek voltak, de az alap kezelését áll. szerv, a kir. kamara intézte, ebbe egyházi részről nem szólhattak bele. Nevük 1849-től "államgimnázium". Új al.-ú volt a kir. rend.-re 1858-ban megnyitott pesti "cs. kir. államgymnasium" (K. u. K. Staatsgymnasium), ezt is a Tanulmányi Alapból finanszírozták 1897-ig, amikor áll. gimn. lett (ez a későbbi Markó utcai Berzsenyi Gimn.). Az áll. gimn.-ok neve 1867-től királyi katolikus isk., s az 1883-as középisk.-i tv. után a VKM "közvetlen rendelkezése" alatt álltak, akárcsak az áll. isk.-k: minden vonatkozásban az áll. hatóságok határozták meg belső életüket, az áll. ttv.-et voltak kötelesek követni, tanáraikat is az áll. nevezte ki. Az áll. e jogát a "kir. kat." isk.-k felett a kat. tanügyi vez.-k mindvégig - 1948-ig - vitatták.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is