Állami iskola

Az 1938. évi XIII. tv. alapján váltak az ált.-an képző középisk.-kkal azonos rangúakká a "gyakorlati irányú középisk.-k", vagyis az ettől kezdve ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági középisk.-knak nevezett, már korábban is létező intézmények. Statisztikai adataink az 1938 után megnagyobbodott Mo. területére vonatkoznak. Az 1941/42-es tanévben hazánkban 14 áll. ipari középisk. (6 más fenntartású), 35 áll. kereskedelmi középisk. (42 más fenntartású) és 4 áll. mezőgazdasági középisk. (5 más fenntartású) működött. - 1920 után újjászerveződtek a katonai közép- és főisk.-k: a bp.-i Ludovika Akad., s a pécsi, kőszegi és soproni katonai középisk.-k. - VI. Csakis áll. egy.-ek léteztek ekkor is hazánkban: a bp.-i, a debreceni, a Kolozsvárról áttelepített szegedi, a Pozsonyból áthelyezett pécsi tud.-egy., a bp.-i műegy. 1925-ben létesítette az áll. a bp.-i Testnevelési Főisk.-t. 1934-ben megszervezték a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy.-et a korábbi műegy., a közgazdaságtud.-i kar, az állatorvosi főisk. és a soproni bánya- és erdőmérnöki főisk. összevonásával. Ennek egyes részei 1945 után önállósultak, majd önálló egy.-ekké váltak. Az 1920-as évek elejétől működött a bécsi és a római M. Tört.-i Int., a berlini, a bécsi és a római Coll. Hungaricum, áll. költségen. - VII. 1938-1941 között a m. isk.-történetben először történt meg, hogy az áll. nem m. tannyelvű középisk.-t al. és tartott fenn (eddig ilyeneket csakis az egyházak létesítettek és vezettek). 1938-ban "m. kir. áll. gimn." kezdte működését szlovák tannyelvvel Kassán és az Érsekújvár melletti Nagysurányban, rutén nyelvű tanítóképző Munkácson, 1939-ben rutén tannyelvű áll. gimn. Huszton, Munkácson és a Beregszász melletti Bilkén, 1941-ben áll. gimn. Ungváron rutén tanítási nyelvvel, Kolozsváron román tannyelvű "m. kir. áll. gimn.", Újvidéken hasonló intézmény szerb tanítási nyelvvel. 1941. febr. 11-én min.-elnöki rend. jelent meg "a nyelvi kisebbséghez tartozó gyermekek népisk.-i oktatásáról". Eszerint -=> Teleki Pál miniszterelnök rendelkezésére - a megnagyobbodott, s újra többnemzetiségűvé vált Mo. területén az összes etnikai kisebbség jogosult a népisk. összes oszt.-ában, az összes tantárgy oktatásában saját nyelvét használni. - VIII. 1945-1948 között lényegében a II. vh. előtti időszak törvényes előírásainak megfelelően folyt az áll. isk.-k belső élete, oktató-nevelő munkája, de bennük - ped.-aik, diákjaik körében - fokozottabb mértékben folyt és érvényesült a baloldali pol.-i pártok agitációja az új, a proletárdiktatúra, a szoc. isk.-jának kialakítása érdekében, mint más isk.-fenntartók intézményeiben. - 1945 nyarán min.-elnöki rend. jelent meg a nyolcosztályos ált. isk. létrehozásáról. Ennek felső tagozata 1945-1948 között épült ki, párhuzamosan a korábbi nyolcoszt.-os gimn. és leánygimn. fokozatos négyoszt.-ossá alakulásával. 1948 jún.-ára teljessé vált az ált. isk. nyolc oszt.-ából és a középisk. négy oszt.-ából álló, 8+4 tagolású új isk.-szerkezet. Az ált. isk. felső tagozatának tanárait az ekkor létesített Áll. Ped.-i Főisk.-kon képezték (Bp., Eger, Pécs, Szeged). - 1945-1948 között több új gimn. kezdte életét a tört.-ileg kialakult hazai középisk.-hálózat térképének néhány fehér foltját eltüntetve, főként középisk.-t addig nélkülöző ipari településeken, valamint mezőgazdasági körzetekben. Az ekkor megnyílt 15 új gimn. közül 11 áll. al.-ú és fenntartású, 3 községi, 1 felekezeti. - Áll. kezdeményezésre és szervezésben ekkor kezdődött a tanítás a különféle isk.-típusok esti, illetőleg lev. "dolgozók isk.-i" tagozatain. Áll. szervezésűek voltak az ekkor létesített "gyermekvárosok", áll. gondozott gyermekek részére. - A korszak végén, az 1946/47-es tanévben a hazai teljes isk.-rendszer egészén belül az áll. iskolarendszer a következő részekből állt: az országban összesen 1246 óv. volt, ebből áll. fenntartású 457; a népisk.-k, ált. isk.-k száma összesen 7016, ebből áll. 594 népisk., 1187 ált. isk.; összesen 354 polg. isk. volt, ebből 143 áll.; a fiú- és leánygimn.-ok száma összesen 173, áll. 66; összesen 129 ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági középisk. volt, közülük 57 áll.; a tanító-, tanítónő- és óvónőképző int.-ek száma 62, ebből 15 volt áll. fenntartású. D) 1948-1990. - I. 1948. jún. 16-án a m. országgyűlés tv.-t hozott az isk.-k államosítás áról. Az 1948. évi XXXIII. tv. intézkedett "a nem áll. isk.-k fenntartásának az áll. által való átvételéről, az azokkal összefüggő vagyontárgyak áll. tulajdonba vételéről és személyzetének áll. szolgálatba való átvételéről". Ezzel egyoldalúan (vagyis nem kétoldalú, szabad döntés alapján történő megegyezéssel, mint a dualizmus idején) minden ellenszolgáltatás nélkül áll. tulajdonba került mindegyik hazai önkormányzati, egyházi, egyesületi, alapítványi és magánfenntartású isk., óv., koll., diákotthon és az addig fenntartásukat szolgáló anyagi alapok, birtokok stb. Ezzel homogenizálták az isk.-kat: mindegyik isk. áll. isk. lett. Mindegyikben csakis - a kommunista párt (MDP, MSZMP) vez.-i által megszabott - áll. közp.-i tanügyi elvek érvényesülhettek, csakis az áll. ttv.-ek, tkv.-ek voltak használhatók; a követelmények teljesítését - erős közp.-i felügyeleti rendszer keretében - szigorúan ellenőrizték és számonkérték. Más ped.-i felfogás alkalmazása, az áll. közp.-i előírásokból eltérő tananyag tanítása, annak marxista magyarázatától való eltérés - fegyelmi büntetés terhe mellett - tilos volt. - A tanácsrendszer 1950-ben történt bevezetése után az isk.-k egy része - a felsőokt.-i intézmények, valamint a szakjellegű középisk.-k hálózata - közvetlenül áll. fenntartású maradt, viszont a községi, városi tanácsok kezelésébe kerültek a helyi ált. isk.-k, a városi és megyei tanácsok kezelésébe pedig a középisk.-k ( tanácsi iskola). Az isk.-fenntartó azonban az áll. maradt: a "tanácsi" isk.-k anyagi-pénzügyi ellátása is az áll. költségvetésből történt; az isk. oktató-nevelő munkáját, annak minden részletét a közp.-i áll. rendelkezések határozták meg. A tanácsok feladata az áll. tanügyi rendelkezések maradéktalan megvalósíttatása volt. Lényegesen új helyi tanügyi kezdeményezésre nem nyílt lehetőség (e téren az 1980-as évek második felében történt valamelyes oldódás). - II. Áll. kézbe került a tkv.-kiadás, a tanszergyártás. A szoc. áll. folytatta az áll. korábbi isk.-építő tevékenységét (most magára vállalni kényszerült a korábbi többi isk.-fenntartó - ekkor eltiltott - isk.-építő tevékenységét is): különösen az 1970-es években s az 1980-as évek elején épült számos, különféle szintű és profilú új isk.-épület az ország területén; jelentősen megnövekedett a ped.-ok száma: mindegyik áll. alkalmazott. - 1948-1990 között hazánkban az áll. isk.-monopóliuma érvényesült (a meghagyott néhány felekezeti isk. ténye nyilván pol.-i célokat szolgált). Bár az 1948-as áll.-osítási tv. 5. §-a szerint más isk.-fenntartó is létesíthet isk.-t, óv.-t, koll.-ot ("a tárgya szerint illetékes min.-nek a vallás- és közokt.-ügyi min.-rel egyetértésben tett előterjesztésére hozott min.-tanácsi határozat alapján"), ilyen igénnyel négy évtizeden át senki sem jelentkezett. - 1990. jan. 24-i ülésén még a "pártállam" országgyűlése szavazta meg az 1990. évi tv.-t "a lelkiismereti szabadságról és vallásszabadságról". Ennek 17. §-a lehetővé tette, hogy egyházak és más jogi személyek ismét isk.-kat és egyéb okt.-i-nev.-i intézményeket al.-sanak és fenntartsanak. Ugyanezt tartalmazta az 1990. márc. 1.-jén hozott XXIII. tv. is az 1985. évi oktatási tv. módosításáról. E) 1990-től - A korábbi szocialista-kommunista áll.-rend összeomlása után, az 1900 tavaszán lezajlott országgyűlési képviselőválasztások eredményeképpen hazánkban új pol.-i helyzet jöt létre: új korszak kezdődött a közokt.-pol.-ban, a tanügyben, az okt.-nev. intézményeinek belső életében. Az áll. mellett újra számos más isk.-fenntartó is rendelkezhet isk.-val, a helyi önkormányzatok is visszakapták saját isk.-fenntartó jogukat (és kötelességüket). Az áll. isk.-fenntartási monopóliuma most már nem csupán jogilag, de a gyakorlatban is megszűnt, s az évtizedeken át homogenizált hazai szoc. isk.-rendszer helyett ismét egy, az alapelvekben lényegileg egységes, ugyanakkor sokszínű isk.-rendszer kezdte el új életét. Ezt erősítette meg az 1993-as LXXIX. közokt.-i tv. s annak 1995-ös módosított változata is. gimnázium,=> királyi katolikus gimnázium, közoktatási (köznevelési) intézményrendszer, magániskola,=> nőnevelés Magyarországon, önkormányzati iskola, Tanulmányi és Vallásalap - Ir. Barsi J.: A közoktatás statisztikája. Pest, 1869.; Magyar Statisztika Évkönyv évi kötetei; Horánszky N.: Közoktatási tantervek. I. Bp. 1974.; Mészáros I.: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája. 996-1948. Bp. 1988.; Mészáros I.: Magyar iskolatípusok. 996-1990. Bp. 1995.

Mészáros István

Szerkesztette: Lapoda Multimédia