Államnevezetességek
(«Staatsmerkwürdigkeiten»). Ezt a
fogalmat Achenwall (l. o.) teremtette. Szerinte mindazok a dolgok, amelyek az
állam jólétét különösen érintik, mind e nevezetességek együttvéve képezik az
állam állapotát («Staatsverfassung», de nem alkotmányos értelemben véve),
melynek tudománya a statisztika (l. o.). Az állam nevezetességeinek sora
végtelen lévén, mint valódi Á. azok szemelendők ki, melyek nélkül az országok
sajátságos állapota kellőleg felismerhető nem volna. Az A. két főrészre
osztatnak, ú. m. terület és népesség. Az ú. n. Achenwall-féle vagy «egyetemi
statisztikának» alapja mainapság is ezekben a tételekben foglaltatik. Azonban
már Schlözer is kénytelen volt beismerni, hogy ez az alap ingadozó: ami ma A.,
az már holnap megszünhet az lenni; ami az egyiknek Á., az a másiknak nem, így
tehát bizonyos «tapintat» kellene ahhoz, hogy a valódi A. felismerhetők
legyenek. Ezek szerint tehát egészen az illető fölfogásától függene, mi legyen
a statisztikába való, mi nem. Lüders (Kritische Geschichte der Statistik) már
1817-ben csipő gúnnyal fogadta a statisztika tudományának ilyenfajta
alapvetését. Hozzájárul még, hogy a legkétségtelenebb Á: et még az a hátrány is
éri, hogy más, létező tudományok körébe valók. Knies (1850) utalt arra, hogy a
társadalmi élet akármelyik jelenségét Á: nek lehetne tekinteni, de az
Achenwall-féle irányhoz tartozó statisztikusok még a faunát, flórát, a folyókat
és hegyeket is tárgyalták mint Á: et, amint ezt már maga Achenwall is tette,
aki különben Á. gyanánt tárgyalta az ország történetét, a lakosok jellemrajzát,
az udvartartást, a pénznemeket, az alkotmányos állapotokat és a közigazgatást
is. Abban a mértékben, amint a statisztika föladatát már nem az Achenwall-féle
értelemben magyarázzák, az A. tana is veszitett tudományos jelentőségéből. Hogy
pedig gyakorlati szempontból mennyire szükséges valamely állam és különösen a
saját haza nevezetességeit és állapotát ismerni és hogy emez ismeretek csak
nyernek hasznosságuk tekintetében, ha nem általánosságokban mozognak, hanem
statisztikai szabatossággal adatnak elő, azt nem is kell külön bizonyítani.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|