Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Államnyomda... ----

Magyar Magyar Német Német
Államnyomda... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Államnyomda

A budapesti magyar kir. államnyomda Magyarország legnagyobb és legjelentékenyebb nyomdaintézete. Alapját a szerb vajdaság és a temesi bánság számára szükséges hivatalos nyomtatványok előállítására Temesvárott 1851-ben fölállított s az ottani várbeli dikasztériális épületben elhelyezve volt cs. kir. fiókállamnyomda képezte, melyet a bécsi cs. kir. udvari és államnyomda műszereiből Bruss Károly bécsi államnyomdai művezető rendeztetett be. A m. kir. pénzügyminiszter ezt a fióknyomdát Budára helyezte át, hol Bartha Lajos jelenlegi művezető és Strammer Ferenc gépmester segédlete mellett, a szállítás eszközlésével is megbízott Zawadowski Vazul akkor műszaki vezetö, most főművezető, állította föl és rendezte be. Ez ujjászervezés alkalmával kapta a nyomda hivatalos nevét: «Magyar kir. államnyomda», Bauer igazgatása alatt, ki harmadfél év mulva meghalt. Helyébe péchujfalussi Péchy Imre lépett, kinek nagy érdemei vannak az intézet felvirágzásában. Péchy emelte az intézeteta hazai könyvnyomó és ezzel rokon szakmák első műintézetévé különösen az által, hogy a grafikai művészetek főbb ágait egyesítette.

A m. kir. államnyomda, berendezését tekintve, három főosztályra, ú. m. a könyvnyomdászati, térképészeti és értékpapir-osztályra oszlik, melyeknek élén az igazgató személyes vezetése alatt álló térképészeti osztály kivételével, egy-egy főművezető áll, kik az egyes alosztályokat személyes felelösséggel vezető művezetők fölött rendelkeznek. Az első, vagyis tipográfiai osztály, melyben az alosztályoknak megfelelőleg négy művezető van, a szedő-, betüöntő-, könyvkötő és nyomó-osztályokat foglalja magában; ide tartozván egyuttal a külön osztályt nem képező aztalos- és lakatos műhely, valamint a papirtár és kiadó is. A térképészeti osztály, a szorosan vett térképészeti osztályból melynek teendőit térképészek, rajzolók és műmetszők végezik és a kőnyomdai osztályból áll. Az értékpapir-osztály egy főművezető és egy-egy művezető vezetése alatt három alosztályra, a galván-, könyv és réznyomda a a bélyegenyvező osztályra oszlik, magában foglalván a bélyegés egyéb értékpapirok raktárát is. Az intézet a rendes államhivatalnokokká minősített tisztviselőkkel mintegy 325-350 főnyi, áttagos heti bérrel alkalmazott személyt foglalkoztat állandóan s összesen 26 gyors- és 10 kézi könyvnyomó-, 8 réznyomó-, továbbá 2 litográfiai gyors és 8 litográfiai kézi sajtón dolgozik. Ezenkivül van borítékenyvező, lyukasztó, furó, szelelő, köszörülő, festéktörő, kőcsiszoló, legujabb szerkezetü gőzzel hajtott láncokon forgó ivszáritó készülék is, mely egész termet foglal el. Állandó munkakörét a szükségelt összes hivatalos nyomtatványok és kiadmányok, mint: a minisztériumok összes kezelési táblázatai. ugyszintén a törvényhatósági, kuriális, bírósági hivatalok és ügyészségek nyomtatványai, bélyegés levéljegyek, állami kötvények és ezek szelvényei, kincstári utalványok, váltóürlapok és fuvarlevelek, postai nyomtatványszükséglet, dohány- és szivargyártási nyomtatványok stb. előállítása képezi. Itt nyomják továbbá az állami költségvetéseket, ezek indokolásait, a zárszámadásokat, nemkülönben a fontosabb törvényjavaslatokat és a magyar kir. pénzügyminisztérium által kiadott «Pénzügyi Közlöny-t», valamint az összes magyarországi államvasutak hadi menetrendkönyvecskéit is. Magán-megrendeléseket a mindegyre szaporodó hivatalos munka miatt csak elvétve, ritkán fogadhat ugyan el, de ilynemü kiadványai aztán korszerü és divatos kiállításban jelennek meg, mint a műbeccsel biró «Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben» című díszmű, mely a magyar kir. államnyomda saját kiadványa. Évi tiszta jövedelme az utolsó tiz évet véve átlagul körülbelül 150,000 frt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is