Államok rangja
Az államoknak mint jogalanyoknak
jogegyenlősége a nemzetközi jognak alapelvét képezi. Ebből azonban sem a rang-,
sem a címegyenlőség nem következik. Mert a rang nem a személyiségnek melynek
szempontjából minden állam egyenlő hanem a hatalmi állásnak következménye. Az
egyes államoknak hatalmi állása pedig különböző. A cím a rangnak jelzését
képezvén, a rangkülönbség címkülönbséget is von maga után. Főfontosságu e
tekintetben a) a császárság, b) a királyság, c) a köztársaság. A népjog
elfogadott elvei szerint császári címre az egész világra v. legalább egy
világrészre jelentőséggel biró államok tarthatnak igényt, az ú. n. nagyhatalmak,
mig a többi államok, amennyiben nem pusztán fejedelemségek, a királyság
rangjával és címével tartoznak megelégedni. A köztársaságok csak címre, de nem
rangra külömböznek a monarkikus államoktól, s hatalmi állásuknak megfelelő
rangjok van. A francia köztársaságnak p. császársági rangja van. De a
császársági rangnak a császársági cím a monarkikus államokban sem éppen
nélkülözhetetlen előfeltétele. Anglia, Olaszország címre királyság, de
császársági rangjok van. Az egyenlő rangu államok között a régiebbeknek a fiatalabbak
fölött elsősége van. A rangviszonyokat különben részint szerződések, részint
szokások szabályozzák. A «felség» címre csak császároknak és királyoknak van
igénye; ezek egymás között a «testvér» címet szokták használni. A félszuverén
államok azzal az állammal szemben, melynek védnöksége alatt állanak, alsóbb
ranggal, harmadik államokkal szemben azonban ugyanazzal a ranggal birnak, mely
őket külömben megilletné. Valamely államnak rangban való emelkedéséhez
nemzetközi elismerésre van szüksége.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|