Államosítás
többféle értelemben használtatik;
így először Á. jelenti egy népnek az állami életre való szervezését vm.
uralkodó v. külső hódító hatalom által; jelenti azután és ez a közönségesen
vett értelem bizonyos intézményeknek, vállalatoknak, p. iskoláknak, vasutaknak,
postának stb. állami tulajdonba, v. csak állami üzembe, kezelésbe és
igazgatásba való átvételét. Sokat beszélünk ujabban a közigazgatás Á.-áról,
mely alatt főleg a helyhatósági tisztviselőknek kormányi kinevezés által leendő
alkalmazását értjük, mert szorosan véve a közigazgatás belső természete szerint
választási rendszer mellett is állami funkció, és így annak Á.-a nem is
lehetséges.
Nálunk nagy
fontosságu volt a vasúthálózat nagy részének Á.-a, mely úgy közgazdasági, mint
financiális eredményeinél fogva kielégítőnek mutatkozik. Az Á. megkezdésének
kiinduló pontja a budapest-hatvan-salgótarján-ruttkai vonalnak állami
kezelésben való megépítése volt. (A forgalomnak átadatott 1872 aug. 12.) 1. Az
1876. L. t: cikk alapján megvétetett a keleti vasút.
(Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó.) Az 1876. XXIV. t: cikk alapján a vasut
folytatásaként megépült a brassóromán határszéli (predeáli) vonalrész. Az
1880-iki XXXVIII. t.-cikkel becikkelyeztetett a «Tiszavidéki vasút» megváltása.
Ezután megépíttetett az 1881-ik évi XXIV. t.-cikk rendelkezése szerint a
rákos-ujszászi vonal. Ezzel a keleti utirány teljesen az állam hatalmába
került. 2.1878-ban állami kezelésbe vétetett a duna-drávai vasút (megvétetett
1884. évi XXX. t.-cikk alapján). Az 1880-ik évi XLIV. t: c. alapján megvétetett
a zágrábkárolyvárosi vasút. Az 1881. XLVI. t.-c. alapján engedélyeztetett a
budapest-pécsi vasút (megvétetett az 1890. VII. t.-cikk alapján). Végre az
1884. évi XXXIX. t.-cikkel becikkelyeztetett az alföldfiumei vonal megvétele és
ezzel az összes fiumei utirányok kezelését az állami vasutak vették át. 3. Az
1880. évi XLII. és 1881. évi XLIV. t.-cikkel a budapest-zimonyi vasut
megépítése rendeltetett el. Ezzel az állam a Szerbiával való közlekedés
birtokába jutott. 4. 1882-ben a XLV. t.-cikkel véglegesíttetett a szab. osztrák
államvaspálya-társasággal kötött «állam-szerződés», melynek következtében az
állam a «vágvölgyi» vasutért cserébe a budapest-brucki vonalat kapta. 5. Az
1890. évi XXXI. t.-cikkel a kormány felhatalmazást nyert a m.-északkeleti vasút
megváltására. (A szerződés az 1891. évi II. törv: cikkbe lett becikkelyezve.) E
vasút valódi jelentőségre emelkedett a munkács-beszkidi vonalnak az 1884. évi
VIII. t.-cikk alapján végrehajtott megépítésével. 6. Végre az 1891. évi
XXXVIII. t.-cikkel becikkelyeztetett a volt szab. osztrák-magyar
államvaspálya-társulat vonalainak megvétele. Ezzel a magyar államvasutak
birtokába került a budapest-marcheggi és budapest-orsovai utirány is. Szóval a
kassa oderbergi és a déli vasút kivételével a Budapesten összefutó összes
fontosabb utirányok az állam tulajdonába jutottak. Az államvasutak növekedését
a következő táblázat mutatja:
Év
|
Kilométer
|
Év
|
Kilométer
|
Év
|
Kilométer
|
1867
|
125
|
1876
|
1669
|
1885
|
4211
|
1868
|
125
|
1877
|
1679
|
1886
|
4211
|
1869
|
125
|
1878
|
1688
|
1887
|
4244
|
1870
|
354
|
1879
|
1951
|
1888
|
4244
|
1871
|
489
|
1880
|
2603
|
1889
|
4827
|
1872
|
603
|
1881
|
2623
|
1890
|
4828
|
1873
|
946
|
1882
|
2939
|
1891
|
-
|
1874
|
1065
|
1883
|
3034
|
|
|
1875
|
1065
|
1884
|
3761
|
|
|
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|