Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Államosítás... ----

Magyar Magyar Német Német
Államosítás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Államosítás (az oktatásban)

oktatás,

Gazdasági, pol.-i és ideológiai intézkedések együttese, amelyek révén az áll., illetve annak illetékes szerve (tv.-hozás, kormányzat) irányítás alá vonja az oktatást. Egyes fölfogások szerint az ~t a közszolgáltatás iránti megnövekedett igény tette szükségessé. Az áll. közreműködése mindenesetre nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az emberiség ún. globális problémáival megbirkózhassunk. Áll. nélkül nincs közokt. (népokt.). Akár er. is áll. alapításúak, akár kezdetben magánerőből tartották fönn őket, az isk.-k sok szállal (gazdaságilag, pol.-ilag, kulturálisan stb.) kapcsolódnak az áll.-hoz. - Története. Az ~ különösen az 1929-33-as világgazdasági válság után vált - előbb a gazdaságban, majd a közszolgáltatásban - mind nagyobb méretűvé (USA: Roosevelt reformjai, New Deal). Fölerősítették a világszerte kialakuló totális diktatúrák (Németo., Olaszo., Spanyolo., Szovjetunió, Japán); a hadigazdálkodásra való áttérés a második vh.-ban; a vh.-t követő újjáépítések; az ún. jóléti áll.-ok kialakulásai (pl. skandináv országok); a fölszabadult gyarmati országok önálló gazdaságainak kiépítése; az ún. szoc. országok gyakorlata. A nagyméretű áll. beavatkozások eszközeként, ill. eredményeként az ~ a termelés és a közszolgáltatás számos területén megjelent. - Folyamatai. Az oktatás és műv. tört.-éből az ~ különböző folyamatait ismerjük. a) Az eredetileg független nev.-i (gyermekgondozási) és oktatási (képzési) intézmények fokozatosan áll.-i ellenőrzés alá kerültek, miközben az áll. megszerveződött. Erre a folyamatra példa az Egyesült Államok közokt.-ának kialakulása. b) A közokt.-t az abszolutista áll. (monarchia) kezdeményezte és szervezte meg (áll. népokt., közokt.). Közép- és Kelet-Európában mindenütt így történt. c) Az isk.-k eredetileg önálló szerv.-be tartoztak, amelyeket azonban az áll. fokozatosan bekebelezett (áll. isk.-k). Ez a folyamat ment végbe Európában, ahol az isk. eredetileg egyházi szerv. volt, áll.-ivá pedig lépésről lépésre, főként a XVIII. sz. óta vált. d) Áll. finanszírozás nélkül lehetetlen megszervezni a tömeges oktatást (közokt., népokt.), amely így term.-esen áll. befolyás alá kerül. Számos volt gyarmati ország példa erre; ma már klasszikusnak számít közülük India okt.-ügye. Az ~ sajátos példáját mutatja az ún. szoc. országok tört.-e, ahol az egyeduralomra került kommunista pártok szovjet mintára áll.-osították az egyházak isk.-it. e) A második vh.-t követő újjáépítések világszerte megteremtették a tömeges (középfokú) oktatást és szakképzést. Az oktatás mint kiterjedt szerv. (nagyrendszer) az áll.-igazgatás mintájára szerveződött át. Ennek sajátos változata ugyancsak lejátszódott a szovjet érdekszférába került országokban, ahol nemcsak az isk.-kat áll.-osították, hanem a helyi közigazgatást is. (~uk azonban már régebben megkezdődött, amikor az első vh.-t követően totális áll.-ok fejlődtek ki.) - Eszközei. Az ~ számos eszköze alakult ki, az áll. befolyásolás fokozatos növelésétől a totális gazdasági, pol.-i, sőt ideológiai ~ig. a) A tv.-hozás kötelezővé teszi az oktatást (közokt.). Az isk.-k föladatává a lakosság képzése válik. A tv.-hozás "eszkalálódik": mind több tv. vonatkozhat az oktatásra, amint az oktatás terjedni kezd. b) Akár a tv.-hozók számára válik fontossá az oktatás, akár az uralkodó számára, szándékát és akaratát az oktatás áll. igazgatása révén érvényesíti. Az igazgatás, ha önállósítja magát, bürokráciához (a. m. hivatalnokuralom) vezet. A bürokrácia elleni védekezés során sokan az oktatás szakigazgatásának szükségességét is megkérdőjelezik. Az igazgatásnak számos eszköze van az isk.-k befolyásolására. A tv.-ességi felügyelet ellenőrzi, vajon az isk.-k és együttműködő partnereik betartják-e a velük kapcsolatos tv.-eket (ált. passzív, azaz csak akkor reagál, ha hozzá fordulnak). A szakfelügyelet a ttv.-ek és más tartalmi előírások - pl. kötelező tkv.-ek és segédanyagok - betartásán őrködik (ált. aktív, azaz maga kezdeményez ellenőrzéseket). A pénzügyi felügyelet a pénzügyi szabályok megtartását ellenőrzi. A helyi igazgatás áll.-osítása során pedig az említett funkciók közül bármelyik - vagy a funkciók együtt is - helyben teljesíthetők. c) Az oktatás a világ minden táján tömegessé vált, ezért nem tud meglenni központi (áll.) finanszírozás nélkül. Az isk.-kkal kapcsolatos viták a költségvetési viták és ped.-bérharcok fontos programjává válnak. d) Az áll. - az egyeduralkodón (pl. monarchia, diktátor, áll.-párt) vagy tv.-hozásán és kormányán keresztül - beleszól a tanárok, tanítók munkájába, meghatározza, hogy mit, mennyit és hogyan tanítsanak. Ennek számos formája ismert: kötelező ttv.-ek (különböző formában sillabuszoktól az ún. keret- vagy alapttv.-ekig); előírt tkv.-ek és isk.-i segédletek (változatai: ajánlott könyvek, a tkv. kiadásának támogatása, a tkv.-piac "építése", ill. monopolizálása stb.); a képesítések áll. előírása, elfogadása (akkreditáció), az ezzel kapcsolatos vizsgák és minősítések előírása; az oktatási rendszer közp.-osítása, vagyis azonos isk.-típusok, végzettségek és követelmények meghatározása valamennyi isk. és isk.-fönntartó számára. e) Az oktatás tömegessé és bonyolulttá válása, az áll. beavatkozás növekedése miatt az isk.-k irányítása és az oktatási tanácsadás kikerült a szülők, ped.-ok, felhasználók ellenőrzése alól, és önálló foglalkozássá vált (okt.-ügyi szakértő). Az okt.-ügyi szakértőket ált. az áll. támogatja, illetve szervezi meg, minthogy neki (kormányzat, felügyelet, ideológiai ellenőrzés, pénzügyi források szétosztása végett) van elsősorban szüksége rájuk. Tevékenységük (okt.-tervezés, oktatási reformok szakmai előkészítése, országos teljesítményvizsgálatok stb.) sokszor bürokratizálódik; azonosnak tekintik az igazgatási munkával, vagy úgy dolgoznak, mintha az igazgatás döntéseit hajtanák végre. Az okt.-ügyi szakértők ilyen esetben az áll. befolyás különösen hathatós eszközévé válnak. - Korlátozása, lebontása. A különböző méretű ~ az ellenállás és védekezés változatos formáit alakította ki. a) Egyesek az isk.-t mindenestől ki akarják venni az áll. befolyás alól; helyette a helyi társ. különféle érdekcsoportjainak a befolyása alá helyeznék. Az ún. "közösségi isk." (community school) a helyi közösség szolgálatára jön létre, nem áll. feladatokat lát el. Késői leszármazóik az ún. nev.-i vagy műv.-i közp.-ok, közösségi házak, népfőisk.-k stb. Az elgondolást a közvetlen demokrácia elképzelései motiválták. Az "isk.-tlanított isk." (Illich) a latin-amerikai értelmiség jelszavává vált; szorgalmazza, hogy a formális isk.-kat társ.-i-okt.-i hálózatokkal helyettesítsék. Tovább élnek alternatív ped. formájában, és mélyen befolyásolták pl. a dél-ázsiai értelmiséget. A "szoc. nevelő isk." az isk.-t az ideális társ. modelljének tekinti; ebben a laboratóriumban formálódik a "szoc. embertípus". Az első vh.-t követő sok ped. közös elgondolását különböző gyerektelepeken próbálták megvalósítani (pl. a szovjet Makarenko, tiltakozásul a sztálini bürokráciával szemben). b) Az áll. befolyás visszaszorításának közgazdasági elgondolásait a neoliberális közgazdászok fogalmazták meg legvilágosabban (pl. a m. származású amerikai közgazdász M. Friedman). Az ~t az oktatásban is úgy korlátoznák, hogy növelik a magánszektor és a piac szerepét. Vagyis az isk.-k finanszírozását tevékenységekhez és teljesítményekhez kötik (fejkvóta, kiadott diplomák, letanított órák stb.); szorgalmazzák a vállalkozásokat az isk. kiegészítő tevékenységeiben (szociális és egészségügyi gondoskodás, extra programok); javasolják a tandíjak bevezetését és a tanulók egyéni finanszírozását (ösztöndíjrendszerek); kezdeményezik az okt.-ügyi utalványok gyakorlatát; az áll. szükséges támogatása helyett piaci mechanizmusokat tartanak szükségesnek (pl. a tkv.-ek kiadásában, a ped. munkaközvetítésében, az isk.-k képzési kínálatában). A neoliberális közgazdák arra hivatkoznak, hogy a tanulók (szülei) szabadok lesznek, ha megvásárolhatják az oktatást, maguk választhatva ki, amit a pénzükön venni akarnak. Ahol az áll. szerepvállalás mégis nélkülözhetetlen (pl. az isk.-hálózat kiépítése vagy fönntartása stb.), ott azt piac-konform módon kell tenni. Ezek a nézetek ma divatosak, bár vitatottak is. Mérsékeltebb megfogalmazásuk szerint az áll.-nak továbbra is nagy a szerepe az oktatásban, szerepét azonban arra kell használnia, hogy serkentse az intézmények közötti versenyt. ( finanszírozás, oktatási) c) Az "áll." abszolút hatalmának korlátozása a képviseleti demokráciákban az ún. hatalmi ágak szétválasztásával történik. Többé nem az áll. áll tehát szemben az isk.-val, hanem a parlament, a kormány vagy a bíróság. Közülük a kormány válik az isk. szinte napi partnerévé, mivel a kormány föladata az igazgatás. A kormány (igazgatás) ellensúlyozására - a parlamenti (képviseleti) demokrácia "játékszabályai" szerint - az isk.-nak a másik két hatalmi ághoz kell fordulnia. A tv.-nek kell megszabnia a kormány és/vagy az isk. kötelességeit; ha pedig vita támad a tv. alkalmazása körül, a (közigazgatási) bíróság az illetékes. Egyes vélemények negyedik hatalmi ágként a helyi tv.-hatóságokat (települési önkormányzatok) is említik. E vélemény szerint a kormánnyal szemben az isk.-kat a települési önkormányzatok védhetik hathatósan. Mások vitatják ezt a véleményt, mert a települési tv.-hatóságokat a helyi társ. önkormányzati szervének tartják. Ezek az önkormányzati szervek tradicionálisan "beékelődtek" az áll. és a civil társ. közé, nem pedig az áll.-hatalom szervei (mint pl. az 1990 előtti tanácsrendszerben Mo.-on ténylegesen voltak). Isk.-kat nemcsak helyi tv.-hatóságok tartanak fönn, hanem mások is, akiknek az isk.-it a helyi tv.-hatóságok automatikusan nem is képviselhetik. d) Az ~t visszaszorítja, ha isk.-kat különböző szervek és személyek tartanak fönn. Ennek egyik változata, ha isk.-kat - mint jelenleg Mo.-on - helyi tv.-hatóságok tartanak fönn. Ebben az esetben azonban az isk. nem föltétlenül válik autonómmá; legföljebb az áll. befolyást másfajta befolyásolás váltja föl. e) Az isk.-k (ped.-ok, ig.-k, isk. fönntartók stb.) szövetségbe tömörülve, kollektívan szembesítik érdekeiket az áll.-mal (kormányzattal, felügyelettel, tv.-hozással stb.) szemben. Ennek egyik változata a ped.-ok olyan szakmai-tud. szerv.-e, amely felelősséget vállal és jogosítványt szerez az isk.-k "műsorpol.-jának" (tartalmi pol.-jának, ttv.-pol.-jának) meghatározására. állam és iskola - Ir. Chmaj, L.: Utak és tévutak a XX. század pedagógiájában. Bp. 1969.; Archer, M. S.: Social origins of educational systems. London, 1970.; Ferge Zs.: Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága. Bp. 1976.; Green, Th. F.: Predicting the behavior of the educational system. Syracuse, 1987.; Coombs, Ph. H.: The World Educational Crisis, Twenty Years Later. Oxford, 1988.; Timár J.: Hatalom és döntésképtelenség: az oktatástervezés négy évtizede. Bp. 1989.; Mihály O. (szerk.): Iskola és pluralizmus. Bp. 1990.; Kozma T.-Lukács P. (szerk.): Szabad legyen, vagy kötelező? Bp. 1992.; Nagy P. T.: A közoktatás második államosítása. Bp. 1994.

Kozma Tamás

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is