Államszocializmus
oly társadalmi, illetőleg
közgazdasági politika, melynek célja az alsóbb osztályok, nevezetesen pedig a
munkásosztály helyzetének javítása. Az Á. tehát az állam erélyes beavatkozását
jelenti a gazdasági életbe avégből, hogy a gyengébb osztályok érdekei megóvassanak;
de nem jelenti a szoros értelemben vett szocializmus (l. o.) megvalósítását az
állam által. Az Á. mai alakjában a Német birodalomból indult ki, hol a hetvenes
évek fenyegető eseményei arra birták a kormányt, hogy a szociáldemokrácia (l.
o.) hódításait ellensulyozni igyekezzék az államnak a munkások érdekében
kifejtendő reformakciója által. Ezt az irányt jelezte az 1881. évi nov. 17-ki
hires császári üzenet s ez irány öltött testet a munkásbiztosítás (l. o.)
behozatala, a munkásvédelem (l. o.) továbbfejlesztése, a nemzetközi
munkásvédelem eszméjének II. Vilmos császár által történt felkarolása s egyéb a
munkások javát célzó rendszabályok megalkotása által. Az Á. tudományos
megítélése attól a felfogástol függ, melyet a közgazdaságtan az állam és a gazdasági
élet közt létező viszonyról vall; a jelenleg uralkodó áramlat, kétségtelenül a
német ú. n. katedraszocialisták befolyása által is vezettetve, kedvez az
államszocializmus eszméjének. A gyakorlatban az Á. ma már nem szorítkozik egy
országra, hanem kisebb-nagyobb mérvben minden előrehaladottabb államban látunk
oly törvényhozási intézkedéseket, melyek az Á. keretébe foglalhatók. E keret
egyébiránt szerfelett tág s az elméleti és gyakorlati képviselői egymástól
nagyon eltérnek a határ tekintetében, meddig az államnak mennie kell, illetőleg
szabad. (L. még a Munkáskérdést.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|