Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Államszolgá... ----

Magyar Magyar Német Német
Államszolgá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Államszolgálat

az állam ügyeinek, teendőinek ellátására, az államcélok érvényesitésére irányzott tevékenység, működés. Az állami teendők különböző körei szerint megkülönböztetik az Á. nemeit; így p. szólnak polgári, katonai, közigazgatási, igazságszolgáltatási stb. Á.-ról. Szorosabb értelemben véve csak a közvetlen állami szervezettel gyakorlott Á.-ot nevezik így, noha az állami teendőkkel is foglalkozó autonom szervek szolgálata, minő p. nálunk a törvényhatósági hivatalnokok, bizottságok működése, lényege szerint szinten Á. Az Á. ellátására az államnak fenségiségénél fogva joga van polgárait kötelezni; de ez csak ott történik, ahol a szolgálat természete szerint az önkéntes vállalkozás által nem volna elegendőleg biztosítható, így p. a katonai szolgálat, esküdti, tiszteletbeli közigazgatási v. biráskodási szolgálat terén. Az Á.-ra való alkalmazás joga a szervezeti hatalom v. felségjog része; birtokosa monarkiákban rendszerint az uralkodó, ki azt v. saját személyében, v. főhatóságai által gyakorolja és pedig alkotmányos országokban a nemzet rendei, népe részvételével.

Az Á.-nak nagyérdekü voltánál és a magánügyintézés és munkálkodásétól lényegesen eltérő jellegénél fogva annak viszonyait különös jogszabályok állapítják meg, melyek célja egyrészt a szolgálat érdekét, másrészt a szolgáló tisztviselők, hivatalnokok, szolgák magánérdekeit, a szolgálatból eredő morális és anyagi igényeit biztosítani. Az Á.-i pragmatika az Á. jogviszonyainak rendszeres, egységes szabályzata. Ilyen teljes szabályzatunk nekünk eddigelé nincsen, de a szolgálati viszonyok egyes köreit rendező törvényekkel, minő p. a nyugdíj-, minősítés-, rangviszonyokat és fizetést meghatározó törvény, már birunk. Mintaszerünek tartják a német birodalmi hivatalnoki pragmatikát (1873. Reichsbeamtengesetz). V. ö. Keleti F. Az államszolgálat természete.

Az. Á.-i alkalmazás kellékei általánosak és különösek; amazok az államhivatalok minden ágában és nemében megkivántatnak, mig a különösek csak bizonyos ügyágban, bizonyos szakban. Magyarországon általános kellékek a következő személyi minőségek: 1. magyar honpolgárság; 2. törvényesen bevett vagy elismert vallásfelekezethez való tartozás; 3. feddhetetlen jellem és megbízhatóság, minélfogva nem alkalmazhatók azok, kik bűntett vagy vétség miatt vád alatt, szabadságvesztésre vagy hivatalvesztésre szóló itélet hatálya alatt, csőd vagy gondnokság alatt állanak; kik nyereségvágyból eredő bűntett v. vétség miatt, v. fegyelmileg két ízben hivatalvesztésre elitélve voltak; 4. az államnyelv ismerete; 5. a kor tekintetében a minimum általában megszabva nincs, a birákra és ügyészekre ilyenül a 26. év betöltése van megállapítva; a maximum 40. év, a volt katonai altisztekre 45. év a részökre fentartott állami állomások tekintetében, e maximális koron túl csakis korengedély mellett lehet valakit alkalmazni; 6. a nemre nézve nincs törvényes szabály; gyakorlat szerint a legtöbb állami hivatalra a hatóságiakra pedig kizárólag csak férfiak alkalmazhatok; de kezelő jellegü hivatalokban és a tanügyi szakban nők is alkalmaztatnak.

A különös kellékekhez sorozzuk a törvényrendeletek, vagy gyakorlat alapján igazolandó szellemi képzettséget. Ez elméleti és gyakorlati. A biróságokra az 1869. évi IV. t.-c., a birói hatalom gyakorlásáról és 1891. évi XVII. t.-c. a birói és ügyészi szervezetről, a közigazgatási hivatalnokokra az 1883. évi I. t.-c. minősítési törvény szabályozza Magyarországon a szellemi képzettséget, azonkivül egyes szolgálati állomásokra nézve az illető ügyágat szabályozó anyagi közigazgatási törvények és rendeletek szólnak arról. A különös kellékekhez tartozik némely, főleg pénztári szakba tartozó hivataloknál a biztosíték tétele v. nyujtása, azután bizonyos magánjövedelem igazolása különös nyelvismeret stb.

Államszolgálati viszony megszünése bekövetkezik: 1. a hivatalnok, szolga halálával; 2. amennyiben határozott időtartamra szólt a hivatali v. szolgálati alkalmazás, az idő leteltével; 3. lemondás által, illetőleg a lemondásnak az arra illetékes felsőhatóság részéről való elfogadása által; a hivatalnak elbocsátás nélkül való elhagyása fegyelmi, sőt amennyiben az a hivatali kötelesség megtagadása lenne, közönséges bűntetőjogi vétséget képez. 4. A szorosan vett szolgálati viszonyt a nyugdíjba lépés is megszünteti, de a hivatali viszonyt nem bontja föl. A tisztviselő akarata nélkül megszünhetik az államszolgálati viszony: 1. kényszer-nyugdíjazás; 2. hivatalvesztésre szóló büntetőbirósági itélet; 3. fegyelmi elmozdítás; 4. a hivatal eltörlése, megszüntetése folytán. Vannak oly állami közszolgálatok, melyek a felsőség egyszerü elbocsátó határozata, visszahivása folytán megszünnek, így p. a politikai, bizalmi hivatalnokoké (főispán, államtitkár, miniszter stb.), reprezentáló hivatalnokoké (nagykövetek, követek diplomáciai ügynökök stb.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is