Államszövetségek

Ezek épp úgy, mint a szövetséges államok, egyes államoknak federativ jellegü szövetkezései azzal a lényeges különbséggel mégis, hogy mig az Á. (konfederáció) az egyes államoknak közös célok elérése végett való társas közössége egységes központi műszervek nélkül, ahol azért a fővezetést az egyes részállamok követeinek testülete (kongresszus) gyakorolja, amiért az Á. nem is «összállam» e szónak szoros és tulajdonképen vett értelmében, s nem is tisztán államjogi, hanem oly alakulat, mely a nemzetközi s az államjogi alakulatok közt mintegy középhelyet foglal el, addig a szövetséges állam (unió) már sokkal bensőbb és szorosabb szövetkezés, tisztán államjogi alakulat, melyben az egyes (rész-) államok a tőlük szorosan s élesen megkülönböztethető, s önmagában államilag szervezett «összállammá» egyesülnek s a szövetség-főhatalom az összállamnak mint ilyennek központi műszerveiben összpontosul. Emitt az összállamnak, amott a részállamoknak szuverénitása túlnyomó s lép előtérbe. Az itt adott fogalom-meghatározások egyébiránt általános érvényre csak addig tarthatnak igényt, ameddig arról van szó, hogy az Á. lazább, a szövetséges államok bensőbb és szorosabb szövetkezés. Azontúl a felfogások egyöntetüségét hiába keressük. Az 1787. év utáni északamerikai Unió Bluntschli szerint szövetséges állam éppen úgy, mint Svájc 1848 óta, Kautz Gy. szerint mindkettő Á. Az 1848 előtti svájci köztársaság Bluntschli szerint Á., Kautz Gyula szerint szövetséges állam, éppen úgy, mint a német szövetség (1815-1866), mely Bluntschli szerint Á. Az 1867. évi «norddeutsche Bund» és az 1871. évi német birodalom általános felfogás szerint mindkét fogalomtól különböző sajátszerü jelleggel bir, mert mig a szövetségi tanács (Bundesrath) az Á.-re, addig a birodalmi gyülés (Reichsrath) mint az egész német nemzetnek az egyes államok országgyüléseitől különböző összképviselete a szövetséges államra emlékeztet, holott ismét a porosz király örökös méltóságának egyesítése az örökös császári méltósággal a szövetséges államok alapfogalmával ellenkeznék.

A tanulság ebből mindenesetre az, hogy világtörténeti jelentőségü eseményekben gazdag jelenkorunk az államszövetkezeteknek oly alakulatait hozta létre, melyek az eddigi fogalommeghatározások keretébe nem férnek, s melyeknek rendszerbe foglalása a tudománynak még meg nem oldott feladatát képezi. Midőn Bluntschli az Á. és a szövetséges állam mellett, s a német birodalom jellemzésére felállított «Bundesreich» mellett mely a különböző ideális és reális hatalmak kompromisszumából keletkezett negyedik fogalomkép még a «Staatenreich» fogalmát állítja fel, mely alatt «egyes államoknak monarkikus és azért magasabb értelemben egységes, s egy összállamtól függő tagozatát» érti, e fogalommeghatározásoknak tudományos értéke s a megkülönböztetéseknek jogosultsága kétségbevonhatatlan ugyan, de midőn a «Staatenreich» fogalmát, habar csak «bizonyos értelemben», a 1867. évi kiegyezés után lett osztrák-magyar monarkiára is alkalmazza, amely «két államból összetett s kifelé összállamként jelentkező kettős birodalomnak» tekintendő: e felfogást magyar államjogunk alapján határozottan vissza kell utasítanunk. A törvényhozói hatalomnak teljes és feltétlen önállósága mellett az osztrák-magyar monarkia tiszta «államszövetség», amin a közös külügyi képviselet sem tesz változást, mert a nemzetközi jognak elfogadott elvei szerint az egyes államoknak külön külügyi (diplomáciái) képviselete nem lényeges ismérve az Á.-nek, mellyel ellenkezőleg a közös külképviselet nehézség nélkül összeegyeztethető. Nemzetközi tekintetben a szövetség önálló népjogi alany, mely azonban az egyes államoknak külön népjogi alanyiságát nem érinti.

Forrás: Pallas Nagylexikon