Államterület

alatt a föld bizonyos határolt részét értjük, mely egy állam kizárólagos hatalmának van alávetve. Az állam területen minden személy és dolog az állam hatalma alatt áll, hacsak számára az exterritorialitás (l. o.), mely az illetőt mintegy területen kivül levővé teszi, elismerve nincsen, a területen belül pedig minden idegen hatalom működése ki van zárva. Az állam e jogait nevezzük területi felségjogoknak. E felségjogok teljes mértékben kiterjednek az Á. által körülvett tavakra és folyókra; de már a több állam területét érintő folyóvizek, tavak és nyilt tenger más szabályok alatt állanak. Az előbbiekre nézve nemzetközi egyezmények irányadók (a Dunára vonatkozólag a bécsi kongresszus 1815, a párisi béke 1856, a londoni konferencia 1871); a nyilt tenger pedig szabadnak vétetik olyan értelemben, hogy csakis a parttól egy ágyulövésnyire terjedő vizecskéje az állami területhez tartozónak számíttatik, mig a többi nincs valamely állam kizárólagos hatalma alatt. Az Á.-et részekre osztják a szerint, amint a politikai szervezetben valamely közhatóságnak külön cselekvési terét képezi. Igy szólunk azután tartományi területről (mely, ha a tartomány külön törvényhozással is bir, e törvényeknek külön illetőségi területe), törvénykezési, közigazgatási (megye, város, község), pénzügyi stb. területekről. Továbbá azt a területet, melyen az államélet kifejlődött és konszolidálódott és mely benne van az állam egységes politikai organizációjában, gyakran anyaterület-nek nevezik azokkal szemben, melyek később jutottak az állam hatalma alá és szervezetükben is bizonyos különállással birnak. Ilyen Magyarország anyaterülete a később hódított és különállásukat részben megtartott országokkal szemben, valamint Anglia területe gyarmataival szemben.

Az Á.-nek olyannak kell lenni, amely a nép igényeit, szükségleteit kielégíti és lehetővé teszi anyagi, szellemi erőinek szabad kifejtését; ha valamely állam területe nem képes a nép elsőrendü anyagi szükségeit kielégíteni, más államtól függési viszonyba hozza; továbbá politikai, közgazdasági szempontból különös fontosságu még a terület nagysága általában viszonyítva az állam népének számához, a területnek alakja, égalji viszonyai, termőképessége, fekvése: kontinentális-e v. tengervidéki, síkföld-e v. hegyvidék? stb. Ezek majdnem döntőleg hatnak valamely nép életére, midőn meghatározott foglalkozásra, életmódra utalják s igy mondjuk azután, hogy a területnek egész individualizáló ereje van.

Forrás: Pallas Nagylexikon