(pénzügyi bukás, állambankrott):
az államot terhelő fizetések teljesítésének felfüggesztése. Az Á. vagy
általános vagy részletes, a szerint, amint az államkincstár összes
tartozásainak vagy csak kötelezettségei egy részének teljesítése alól vonja ki
magát. P. részletes állambukás az önkényszerü kamatleszállítás, bizonyos
adóssági címletek megtagadása, az államkötvények névértékének egyoldalu
leszállítása (az u. n. devalváció), az adóssági kamatok, vagy a hivatalnoki
fizetések kiszolgáltatásának időleges felfüggesztése. Egy másik osztályozás a
nyilt és leplezett pénzügyi bukást külömbözteti meg. Nyilt az, a melynél az
államkincstár fizetésképtelenségét egyenesen bevallja. és közzéteszi;
leplezett, amelynél a kormány a teljes pénzügyi összeroskadást egyidőre
mesterséges eszközökkel elodázni törekszik. A leplezett Á.-nek legközönségesebb
példái: a pénzrosszabbítás és az állami fizetéseknek értékvesztett papirpénzben
való teljesítése. A pénzügyi bukást olykor háboruk vagy hosszu ideig tartó
gazdasági válságok, azonban a legtöbb esetben a nép anyagi erejét túlcsigázó
pénzügyi gazdálkodás s a minden áron döntő befolyásra vágyó külügyi politika
okozzák, Aszerint, amint az államkötvények birtokosai kizárólag, vagy
túlnyomóan belföldiek, vagy pedig külföldiek, a pénzügyi tönknek a
nemzetgazdaságra, különböző hatása van. Ha az állampapirok belföldön vannak
elhelyezve, a pénzügyi bukás a nemzeti vagyon nagyságát meg nem változtatja és
csak a vagyonmegoszlást módosítja, mivel az adózók, kik az állami tartozások
nem teljesítést következtében kevesebb adót fizetnek, ugyananyannyit nyernek,
amennyit az államhitelezők vesztenek. Sőt ha a hitelezők tekintélyes része
külföldi, a nemzeti vagyon még növekedik, mert az, amit a külföldi hitélezők
vesztenek, a nemzetgazdaságra nézve nyereség. Nagy csalódás volna azonban azt
hinni, hogy az Á. nem káros a nemzetgazdaságra nézve. Az Á. a nemzeti vagyon és
jövedelem eddigi megoszlását s a termelési viszonyokat felforgatja, a
tőkegyűjtési kedvet és kereseti tevékenységet megbénítja, hosszu időre a
megrendült államhitel s állami tekintély helyreállásának reményét is legázolja,
a nép jogi érzületét megrontja, sok család, árva, özvegy, alapitvány és
közintézet vagyoni helyzetét aláássa, a magánhitelt meglazítja, sőt a külföldi
hitelezők jogos igényeinek megvédése érdekében, olykor idegen államok
beavatkozására s az ország függetlenségét fenyegető nemzetközi bonyodalmakra is
okot szolgáltat. Az Á.-nek egyik legszomorubb hatása, hogy rendszerint nem a
nagy tőkepénzeseket és tőzsdei üzéreket károsítja meg, kik az állampapirokkal
való kereskedésből nagy nyereséget szereztek és nagyobb üzleti belátásuknál
fogva a közeledő vészt hamarább vevén észre, a birtokukban levő állampapirokon
kisebb árfolyamveszteséggel adhatnak tul, hanem kiváltképen azokat a kisebb
tőkepénzeseket sujtja, akik nélkülözéssel összekuporgatott csekély összegü
megtakarításaikat államkötvényekben helyezték el.
Forrás: Pallas Nagylexikon