Államtönk

(pénzügyi bukás, állambankrott): az államot terhelő fizetések teljesítésének felfüggesztése. Az Á. vagy általános vagy részletes, a szerint, amint az államkincstár összes tartozásainak vagy csak kötelezettségei egy részének teljesítése alól vonja ki magát. P. részletes állambukás az önkényszerü kamatleszállítás, bizonyos adóssági címletek megtagadása, az államkötvények névértékének egyoldalu leszállítása (az u. n. devalváció), az adóssági kamatok, vagy a hivatalnoki fizetések kiszolgáltatásának időleges felfüggesztése. Egy másik osztályozás a nyilt és leplezett pénzügyi bukást külömbözteti meg. Nyilt az, a melynél az államkincstár fizetésképtelenségét egyenesen bevallja. és közzéteszi; leplezett, amelynél a kormány a teljes pénzügyi összeroskadást egyidőre mesterséges eszközökkel elodázni törekszik. A leplezett Á.-nek legközönségesebb példái: a pénzrosszabbítás és az állami fizetéseknek értékvesztett papirpénzben való teljesítése. A pénzügyi bukást olykor háboruk vagy hosszu ideig tartó gazdasági válságok, azonban a legtöbb esetben a nép anyagi erejét túlcsigázó pénzügyi gazdálkodás s a minden áron döntő befolyásra vágyó külügyi politika okozzák, Aszerint, amint az államkötvények birtokosai kizárólag, vagy túlnyomóan belföldiek, vagy pedig külföldiek, a pénzügyi tönknek a nemzetgazdaságra, különböző hatása van. Ha az állampapirok belföldön vannak elhelyezve, a pénzügyi bukás a nemzeti vagyon nagyságát meg nem változtatja és csak a vagyonmegoszlást módosítja, mivel az adózók, kik az állami tartozások nem teljesítést következtében kevesebb adót fizetnek, ugyananyannyit nyernek, amennyit az államhitelezők vesztenek. Sőt ha a hitelezők tekintélyes része külföldi, a nemzeti vagyon még növekedik, mert az, amit a külföldi hitélezők vesztenek, a nemzetgazdaságra nézve nyereség. Nagy csalódás volna azonban azt hinni, hogy az Á. nem káros a nemzetgazdaságra nézve. Az Á. a nemzeti vagyon és jövedelem eddigi megoszlását s a termelési viszonyokat felforgatja, a tőkegyűjtési kedvet és kereseti tevékenységet megbénítja, hosszu időre a megrendült államhitel s állami tekintély helyreállásának reményét is legázolja, a nép jogi érzületét megrontja, sok család, árva, özvegy, alapitvány és közintézet vagyoni helyzetét aláássa, a magánhitelt meglazítja, sőt a külföldi hitelezők jogos igényeinek megvédése érdekében, olykor idegen államok beavatkozására s az ország függetlenségét fenyegető nemzetközi bonyodalmakra is okot szolgáltat. Az Á.-nek egyik legszomorubb hatása, hogy rendszerint nem a nagy tőkepénzeseket és tőzsdei üzéreket károsítja meg, kik az állampapirokkal való kereskedésből nagy nyereséget szereztek és nagyobb üzleti belátásuknál fogva a közeledő vészt hamarább vevén észre, a birtokukban levő állampapirokon kisebb árfolyamveszteséggel adhatnak tul, hanem kiváltképen azokat a kisebb tőkepénzeseket sujtja, akik nélkülözéssel összekuporgatott csekély összegü megtakarításaikat államkötvényekben helyezték el.

Forrás: Pallas Nagylexikon