A szó legtágabb értelmében
«államtudományok» mindazok a tudományok, amelyek tárgyát az állam s az állami
élet képezi, tehát a jogtudomány (beleértve a nemzetközi jogot) és a
közgazdaságtan meg a szociologia is. Azon irányadó befolyásnál fogva azonban,
melyet az európai egyetemek történeti fejlődése szellemi életünk formáinak
rendszerére mindenkor gyakorolt, a jogtudomány nem számíttatik, a szó szorosabb
értelmében, az Á. közé, kivéve az államjogot (s ennek ágait: alkotmányjog,
közigazgatási jog), aminthogy a közgazdaságtannak is csak államgazdasági része
nevezhető ez értelemben A.-nak, egyéb ágai a szociologiával együtt stb. külön
csoportot, a szorosabb értelembeni társadalmi tudományt képezvén. Szintúgy a
történelemből is csak az alkotmánytörténelem számítható ide. A statisztika
azonban ide tartozik, a pénzügytan szintén. A szó legszorosabb értelmében Á.:
1. az állambölcsészet, mely az állam természetének végokaival, eredetével,
lényegével és végcéljával; Z. az államtan, vagyis politikai tudom.
(Wissenschaftliche Staatslehre és «Politik als Wissenschaft», «Science
politique,»,«Political science», lord Broughamnál még ekként «Political
Philosophy», aminthogy az angolok pár évtizeddel ezelőtt még a kisérleti
fizikát is «Natural Philosophy»-nak nevezték, az olaszoknál «Scienza di stato,
Scienza politica»), mely az állammal, annak létföltételeivel, formáival,
intézményeinek alapvető mozzanataival 6s életműködésével empirikusi alapon
foglalkozik és két nagy ágra oszlik, ú. m. tulajdonképen államtanra és
alkotmánypolitikára, amaz az államformák elméleti rendszerének megállapítására,
emez pedig az elmélet terén nyert alaptételek konkrét értékesítésére törekedvén
első sorban; 3. az egyes államok pozitiv államjogának rendszeres elmélete
(alkotmányjog és közigazgatási jog) és alkotmánytörténelme; 4. összehasonlító
államtudomány (összehasonlító alkotmányjogisme és összehasonlító közigazgatási
jogisme). A német szakirodalom temérdek osztályozását és beosztását kisérlette
már meg úgy az államtudományoknak egyátalán, mint az államtudományoknak a szó
legszorosabb értelmében (l. Robert von Mohl, Dahlmann, Escher, Rau, Zacharise,
Schmitthenner, Ahrens, Bülau, Gareis, Treitschke, Bluntschll, Lorenz von Stein,
Holtzendorty, Walcker, Henschel stb. ide vonatkozó munkálatait); mind e
beosztási kisérletek azonban csak a fogalomzavart növelték, a helyett, hogy az
eszmék tisztázásához lényegileg hozzájárultak volna.
Az
államtudományi irók által elfogadott egyéb felosztások: Egyik szerint az Á.
bölcseletiek, v. történelmiek. Az előbbiekhez tartoznak: általános államtan és
társadalomtan, államjog, nemzetközi jog, politika, nemzetgazdaságtan,
pénzügytan; az utóbbiakhoz pedig: államtörténelem, államrajz (statisztika). Más
felosztás szerint: bevezetésül szolgál az általános államtan és az
államtudományok jogiak (bölcseleti és tételes államjog közigazgatási jog,
pénzügyjog, nemzetközi jog), politikaiak (alkotmányi és kormányzati politika)
gazdaságiak (nemzetgazdaságtan, pénzügytan), történelmiek (államtörténelem,
statisztika). Ismét más felosztás szerint, melyhez azonban sok szó fér: az Á.
v. elméletiek (általános államtan, társadalomtan), v. gyakorlatiak (alkotmányi
és kormányzati politika mint alaki államtan, a nemzetgazdaságtan, pénzügytan,
igazságszolgáltatási, művelődési, hadügyi, külügyi politika, közrendészettan
mint anyagi államtan). L. Kautz: Politika, Kogler: Államtan, Pauler:
Encyclopaedia, Bluntschli: Allgem. Staatslehre, Mohl: Encyclopaedie der Staatswissenschaften
stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon