Allantiázis

(botulismus) kolbászmérgezés, mely leginkább májas és véres hurka, kolbász evése után, rothadási alkaloidok, nevezetesen ptomatoatropin, ptomatomuskarin és mydalein hatása következtében jő létre, és a hurkán kívül (melynek mérgező hatása abból magyarázható, hogy nagyon erősen van tömve és oly vastag, hogy egész átmérőjében nem füstölhető át kellőleg) még romlott sonka, hal, vagy cornet beef evése után is fölléphet. Oroszországban a nagy bőjt idején a romlott hal evése idézett elő hasonló mérgezéseket. Leggyakoribb azonban az A. Württembergben, hol 1800-1850-ig 400 mérgezés fordult elő 150 halálos esettel: leginkább a téli és tavaszi hónapokban, s különösen áprilisban fordul elő. Már megbüdösödött kolbászban nem találhatók fel a mondott mérgek, melyek iránt különösen az öregek s elgyöngült emberek érzékenyek. Savanyú élelmi szerek együttes evése fokozni látszik az A.-t talán azért, mert ilyenkor a mondott bázisokból jól oldható sók képződnek. A mérgezés már félóra múlva jelentkezhetik az evés után, de rendesen csak 1224 óra múlva, s esetleg már 3/4 óra alatt gyógyulással végződhetik, a halál ellenben rendesen csak 1-2 hét múlva következik be. Törvényszéki orvosi tekintetben az A. rendkívül fontos, mert a mérgezés szimptómái fölötte hasonlók az atropinmérgezéséhez (1. Belladonna), s így arra lehetne gondolni, hogy bűnös szándékú nadragulyamérgezés esete forog fenn. Legfölebb annyi a különbség, hogy az A.-nál gyakran kancsalitás, a felső szemhéj és a lágy szájpadlás bénasága is észlelhető. A mérgezés orvosi kezelése hánytatók, hashajtók (különösen kalomel) és pilokarpin adásában áll.

Forrás: Pallas Nagylexikon