Állati elektromosság

alatt értjük az elektromos tüneményeknek azt a csoportját, mely az állatok életműködésének többé-kevésbbé állandó kisérője szokott lenni. Legszembetűnőbben mntatkoznak e jelenségek némely halnál, u. m. az elektromos rája (Raja torpedo), a sajgató ángolna (Gymnotus electricus) s az elektromos harcsa (Silurus electr.) nevü halaknál. Ez állatok elektromos szerve kerek oszlopocskából áll, melyek mindenike 3-4 millíó apró, kocsonyaszerü anyaggal elkülönített lemezkéből van alkotva; e szerv helyzetétől függ az az elektromos áram v. ütések iránya is, melyeket az állat a kimerülésig kényekedve szerint osztogathat. Igy a torpedónát a pozitív áram a hastól a háta felé tart, mig a gimnotusnál a farktól a feje felé s a silurusnál a fejtől a fark felé indul. Egyébiránt minden állat idegei dipoláris molekulákból álló elektromosság-fejlesztőknek és vezetőknek tekinthetők, melyekben már az egyes keresztmetszeteknek egy-egy külső pontjától a közepe felé elektromos áram megy. Valamely idegszálnak távolabb eső két pontját v. még inkább az idegszál és a vele összekötőtt izom egy pontját egy multiplikátor áramkörébe hozva, az izomtól az ideg felé tartó elektromos áram mutatkozik.

Mint az egyes tagokban, úgy az egész testben is szakadatlan elektromos áramlás jelentkezik, mely az emberi testnél balról jobb felé tartó irányt követ. Minden izom-mozdulat elektromos áramot indít, melynek irány a a test oldalától függ, hol az izom összehuzódása történik; így egyik ujjunk görbitésével több mérföld távolságban levő mágnestűt kitérithetünk. Ugy látszik különben, hogy az életfolyamat rendes menete föltételezi az elektromos áramlásnak bizonyos fokát; legalább békáknál azt a megfigyelést tették, hogy a többi testtel már csak az idegszálnál fogva összefüggő combok közül az egyik, melyet naponkint megelektromoztak, hosszabb ideig megtartotta alakját és tovább tengett, holott a másik, melyet magára hagytak, hamar kiaszott, és elhalt. A világitó bo garaknál is lehetett, bár igen gyönge, elektromos jelenségeket megfigyelni.

Forrás: Pallas Nagylexikon