Állatjárványok

a szó legtágasabb értelmében általában oly állati betegségek, melyek egyidejüleg nagyobb számu állaton lépnek fel. Az ujabb orvosi felfogás szerint ez elnevezés alá csak azok a betegségek soroltatnak, melyek állati v. növényi élősdiek (l. o.) által okoztatván közvetve v. közvetlenül egyik állatról a másikra átragadnak. Állategészségrendőri szempontból állatjárványok a szó szoros értelmében azok a ragadós vagy fertőző betegségek, melyeket az állategészségügyi törvény mint olyanokat idéz, melyeket az állattulaj-donos a hatoságnak bejelenteni tartozik és melyek, terjedésének meggátlására részletézett óvó és elfojtó intézkedések vannak megállapítva. Az 1888 VII. t.-c. ilyenekül a következő betegségeket sorolja fel: lépfene, veszettség, takonykór, száj- és körömfájás, ragadós tüdőlob, himlő, tenyészbénaság és. hólyagos kiütés, rüh s végül sertésorbánc (lásd bővebben az egyes címek alatt). E betegségek ugyanis járványos fellépésökkel oly jelentékeny károkat okozhatnak az ország állatállományában, melyek ellen a védekezés országos érdeket. képez, egyesek közülök pedig (lépfene, veszettség, takonykór) az emberre is átragadhatnak s azért. terjedésük megakadályozása a közegészségügy szempontjából is kivánatos. Magyarországban az 1890. év folyamán a hivatalos jelentések szerint az említett ragadós betegségek következtében 1018 ló, 3688 szarvasmarha, 7347 juh és 17,754. sertés hullott el, illetve irtatott ki. E vesztsség pénzértéke lovakban 98,240 forint, szarvasmarhában 271,669 forint, juhokban 50,901 forint, sertésekben 114,690 forint, azaz összesen 535,500 forint. Ehhez járul még az a talán még jelentékenyebb veszteség, melyet az állattartók oly állati betegség folytán szenvednek, melyek nem halálosak ugyan, de az állatok munkaképességét tejhozamát egy időre leszállítják v. a táplálkozás. leromlását okozzák. Az évenkint ismétlődő és koronkint még jelentékenyen fokozódó veszteségek e század közepétől kezdve arra indították az egyes államokat, hogy lehető csökkentések céljából törvényes erejü intézkedéseket léptessenek életbe, melyek a betegségek lehetőleg teljes elfojtására v. legalább nagyobbmérvü terjedésük megakadályozására alkalmasak. Az így megállapított intéz-kedések végrehajtása a hatóságokra és külön e célból alkalmazott hatósági szakközegekre bizatván, az állategészségügyi rendészet jelenleg már majd minden rendezett államban a közigazgatás egyik fontos ágát képezi és Magyarország ujabb idő óta állategészségügyi szolgálatának teljes szervezete tekintetében méltóan sorakozik a nyugateurópai államok mellé (l. Állategészségügy).

Forrás: Pallas Nagylexikon