Állatkert
Olyan bekeritett hely, ahol
különböző éghajlaton bel- és külföldi állatokat tartanak. Az állatokat eleinte
csak vadászati kedvből táplálták; csak később ápolták tudományos vizsgálati és
szórakozási célból s ekkor lett fontos tényezővé az Á., mert alkalmat szolgáltat
egyes biológiai megfigyelésekre és a közönségben a természet iránt való
érdeklődés elősegítésére. Azonkivül még állathonosításra és terjesztésre is
szolgálhat. Á.-eket már a khinaiak ismertek, legalább szentkönyvük több olyan
kertről emlékszik meg, hol vadászat miatt különböző emlősök, madarak,
teknősbékák voltak fogva. Hogy a rómaiaknak és görögöknek nagy Á.-jeik voltak,
hol cirkuszi célra, különösen ragadozó emlősöket tartottak, általánosan ismert
dolog. A középkorban különösen a münzbergi (1433) és a friedbergi (1489) kertek
voltak híresek a szarvastenyésztésről. A külföldi állatok ismerete Európában
csak igen lassan terjedt. Hogy Harun al Rasid egy elefántot küldött Nagy
Károlynak ajándékba, nevezetes történelmi esemény volt. Különösen a keresztes
háboruk és egyes világrészek felfedezése segítették elő a külföldi állatok
behozását és tartását Európában. Igy 1443-ban Frankfurtban mutogattak egy
elefántot, 1458-ban a nürnbergi érseknek, 1460-ban már a cseh királynak is volt
több papagája. Eleinte egyesek, később társulatok alakultak külföldi állatok
tartására és tenyésztésére és igy évek hosszu során át lassankint Európában
egyes állatkertek alakultak. A spanyolok Mexikó felfedezése után állítottak
össze egy igen híres állatkertet, melyben különböző szárazföldi és vizi állatok
nagy gonddal ápoltattak. Csak a ragadozó madarak naponként 500 tyukot
fogyasztottak el, a vizi madarak etetésével pedig 300 ember foglalkozott.
A budapesti Á. a
városligetben hazánkban az egyedüli. E kert felállítását a kir. m.
Természettudományi Társulatban pendítették meg először. Xántus János tette meg
az indítványt és Rómer Flóris 1862 jan. 29-én terjesztette a közgyülés elé,
mely azután Xántus elnöklete alatt Gerenday József, Kubinyi Ágoston és Ferenc,
Friváldszky I., Rómer Flóris, Szabó József, Kovács Gyula és Tóth Sándor
tagokból álló bizottságot küldött ki s e bizottság fáradozásának köszönhető,
hogy 1866-ban a «Pesti állatkerti részvény-társaság» megalakult. Kezdetben
azonban alig tudott boldogulni s létét is csak úgy tudta megmenteni, hogy
1871-ben «Állat- és növényhonosító-társaság»-gá alakult, miután a részvények
alapító oklevelekkel cseréltettek ki és a tagok évi 5 frt tagsági dij fizetesére
köteleztettek. De így is csak úgy tudott nagynehezen megizmosodni, hogy a
kormány és a főváros bizonyos pénzösszeggel támogatta, amennyiben a főváros
1875-77-ig évi 5000 frt, 2877-től kezdve pedig évi 4000 frt segélyben
részesíti, az állam pedig esetről esetre segélyzi. Jelenleg fővédnöke: József
főherceg, elnök: dr. Szabó József, egyetemi tanár, igazgató: Serák Károly. A
fizető tagok száma 1890-ben 226 és az állatlétszám 1172 drb vo1t 30,174 frt
névértékben.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|