Magyar	Angol
Állatország...	----

Magyar	Német
Állatország...	----

Roux Trinité Primás Koszoru Stola exhumálás, exhumáció Hiszteron proteron Dámos Glauchau Pijut aratósztrájk Sarcocele Angolbőr Leffler érintőnégyszög

(regnum animale), Az élő lények egyik fő csoportja (szemben a növényországgal), amelybe az összes állatok tartoznak .

Az állatország rendszere. Azt a tömérdek állat- fajt, amellyel a tudomány az ismeretek haladtával lassankint megismerkedett, az állatokkal foglalkozó tudomány minden időben iparkodott rendszerbe foglalni. Az állatország első számottevő rendszere Aristotelestől, a nagy görög bölcsésztől származik, aki az állatoknak két főcsoportját s ezeken belül 4-4 alcsoportot különböztetett meg. Rendszere, mely az állatokat az akkor ismert szervezeti viszonyok szerint csoportosítja, a következő: I. (vérrel biró, azaz piros vérű állatok= gerincesek), 1. (elevenszülők = emlősök), 2. (madarak), 3. (tojó négylábuak vagy lábatlanok=csuszómászók és kétéltüek), 4. (halak); II. (vérnélküliek, azaz szintelen vérüek gerinctelenek) 5. (lágytestüek fejlábuak), 6. (lágyhéjas állatok rákok), 7.(izeltek rovarok és pókfélék), 8.(páncélos bőrűek csigák, kagylók, tüskebőrüek). Plinius s az őt követő középkori irók az állatokat egészen természet ellenesen csoportsították tartózkodási helyök szerint s szárazföldi (terrestria), vizi (aguatilia) és repülő (volatilia) állatokat különböztettek meg. A leiró állattannak mult századbeli nagy reformátora, Linné, az egész állatországot 6 osztályra osztotta, a melyek 4 elseje Aristoteles négy első alcsoportjával azonos, az 5-ik és 6-ik pedig Aristoteles 5-8-ik alcsoportját foglalja össze.

Linné osztályai a következők: 1. Mammalia (emlősök), 2. Aves (madarak) 3. Amphibia (csuszómászók és kétéltüek), 4. Pisces (halak), 5. Insecta (izeltlábuak), 6. Vermes (férgek, mely név alatt L. az izeltlábuak kivételével, az összes gerincteleneket összefoglalta). Nagy érdeme Linnének, hogy Systema Naturae jában az idejében ismert összes állatokat rendekbe, családokba, nemekbe, fajokba foglalva, ismertető bélyegeik szerint leirta s hogy a tudományba behozta a kettős elnevezést, azaz minden állatnak két nevet adott, a melyek elseje a nemnek (genus), másodika a fajnak (species) neve: p. Canis familiaris, házi kutya; Canis a nem neve, melybe a házi kutyán kivül a farkas (C. lupus), róka (C. vulpes) stb. tartozik, familiaris pedig a Canis nemnek csupán egyik faját, a házi kutyát jelöli. Ez a kettős elnevezés Linné óta általánosan el van fogadva s mai nap a két névhez mindig mellé csatoltatik annak a szerzőnek egészen kíirt, rövidített, vagy csupán kezdőbetüjével jelölt neve, aki a fajt először leirta: p. Canis familiaris L., Ablepharus pannonicus Fitz.; amazt Linné (L.), ezt Fitzinger (Fitz.) jelölte meg először az illető névvel.

Az állatország rendszertanában korszakot alkotó haladást jelez Cuvier rendszere (1812), amely az állatokat szervezetök alapterve szerint négy tipusba s ezen belül 19 osztályba foglalja; ezek a következők: I. Vertebrata, 1. Mammalia, 2. Aves, 3. Reptilia, 4. Pisces; II. Mollusca, 5. Cephalopoda, 6. Pteropoda, 7. Gastropoda 8. Acephala, 9. Brachiopoda, 10. Cirrhopoda; III. Articulata, 11. Insecta, 12. Arachnida, 13. Crustacea, 14. Annelides; IV. Radiata, 15. Echinodermata, 16. Entozoa, 17. Acalephae, 18. Polypi, 19. Infusiora. Valamennyi ujabb rendszer voltaképen a Cuvierfélének további kiépítése s ugy mint ez, az állatok összehasonlító anatómiájának, valamint a Cuvier ideje óta oly hatalmasan fellendült fejlődéstörténetének tökéletesített módszerekkel s uj irányok szerint való tanulmányozásán alapszik; mert az állatok rokonsági foka szervezetükön és fejlődésükön ismerhető fel, a rendszer feladata pedig abban áll, hogy az állatokat rokonságuk szerint csoportosítsa.

A mai rendszerek legnagyobb része kilenc főcsoportra, állatkörre (subregio),vagy állattörzsre (phylum) osztja fel az állatországot s ezeken belül több alcsoportot különböztet meg. E rendszertani csoportositás, a legalsóbb rendüekből indulva ki, a következő:

A) Egysejtü állatok (Protozoa).

I. Állatkör Protozoa, Állati véglények.

1. osztály: Sarcodina, Szarkódés állatok (vagy Rhizopoda, tágabb értelemben, Gyökérlábuak).

2. oszt.: Sporozoa (v. Gregarinaria, tágabb értelemben), Spórás állatok.

3. oszt.: Mastigophora (v. Flagellata, tágabb értelemben) Ostoros állatkák.

4. oszt.: Infusoria, Ázalékállatkák.

B) Soksejtü állatok (Metazoa).

a) Sugaras részarányosak.

II. Állatkör Coelenterata, ürbelüek (vagy Zoophyta, Növényállatok).

a, Alkör: Spongiaria (Szivacsok vagy vagy Porifera, Likacsosok).

1. oszt. Spongiaria, Szivacsok.

b, Alkör: Cnidaria, Csalánozok.

2. oszt. Anthozoa, Virágállatok (v. Corallaria, Korallok).

3. oszt. Polypomedusoe, Polipomeduzák (vagy Hydromedusae, Hidromeduzák).

y. Alkör: Ctenophorca, Bordás meduzák.

4. oszt. Ctenophora, Bordás meduzák.

III. Állatkör Echinodermata, Tüskebőrüek.

1. oszt. Cystidea,. Tengeri almók.

2. oszt. Crinoidea, Tengeri liliomok.

3. oszt. Asteroidea, Tengeri csillagok.

4. oszt. Ophiuroidea, Kigyócsillagok.

5. oszt. Echinoidea, Tengeri sünök.

6. oszt. Holothurioidea, Tengeri ugorkák.

b) Kétoldali részarányosak.

IV. Állatkör: Vermes (v. Helminthozoa), Férgek.

1. oszt. Plathelminthes, Laposférgek.

2. oszt. Nemertini, Orrmányos férgek

3. oszt. Nemathelminthes, Fonálférgek.

4. oszt. Choetognathi, Nyílférgek

5. oszt. Annelides, Gyűrüs férgek

6. oszt. Gephyrei, Csillagférgek

7. oszt. Rotatoria Sodró férgek

8. oszt. Enteropneusti, Béllel lélekzők.

V. Állatkör: Arthropoda, Izeltlábuak.

1. oszt. Crustacea, Rákfélék.

2. oszt. Arachnoidea, Pókfélék.

3. oszt. Protoachiata (v. Onychophora), (Őslégcsövesek.

4. oszt. Myriopoda, Százlábuak.

5. oszt. Insecta, Rovarok (v. Hexapoda, Hatlábuak).

VI. Állatkör: Molluscoidea, Állágytestüek.

1. oszt. Bryozoa, Mohállatok.

2. oszt. Brachiopoda, Karlábúak.

VII. Állatkör: Mollusca (v. Malacozoa), Lágytestüek.

1. oszt. Scaphopoda, Ásólábuak

2. oszt. Lameliabranchiata, Kagylók

3. oszt. Gastropoda, Haslábuak v. Csigák. 4. oszt. Pteropoda, Szárnylábuak.

5. oszt. Cephalopoda, Fejlábuak.

VIII. Állatkör: Tunicata (vagy Provertebrata), Zsákállatok,

1. oszt. Ascidiacea (v. Tethyodea), Aszcidiák.

2. oszt. Thalyacea (v. Salpacea), Szalpák.

IX. Állatkör: Vertebrata, Gerincesek (vagy Chordonii, Háthúros állatok).

a) Alkör: Leptocardii, Csőszivűek.

1. oszt. Leptocardii, Csőszivüek.

b) Alkör: Pachycardii, Izmos szivűek.

2. oszt. Pisces, Halak.

3. oszt. Amphibia, Kétéltüek.

4. oszt. Reptilia, Csúszó-mászók. 5. oszt. Avas, Madarak.

6. oszt. Mammalia, Emlősök.

Az állatország rendszere véglegesen megállapítottnak természetesen mai nap sem tekinthető, amennyiben ismereteink haladása e rendszert többé-kevésbbé módosithatja; sőt a rendszerezők ismeretünk mai állásán sem egyeznek meg teljesen egymással, amennyiben bizonyos csoportokat némely buvárok egyesítendőknek, másokat egymástól elválasztandóknak tartanak: így Margó Tivadar az állatország rendszeres csoportositásában (1883) a szivacsokat egészen elválasztja a többi Coelenteratától s mint külön állatkört tárgyalja, ellenben a Molluscákat a Molluscoideákkal, a Tunicatákat pedig a Vertebratákkal egyesíti. Hatschek (1888) az összes metazoumokat hat tipusra osztja: I. Spongiaria, II. Cnidaria, III. Ctenophora, IV. Zygoneura (= Vermes, Moiluscoidea, Mollusca, Arthropoda), V. Ambulacralia (= Echinodermata és Enteropneusti), VI. Chordonii ( = Tunicata és Vertebrata).

Az állatoknak a rendszer főkeretein belül alsóbbrendü, szűkebb kategóriákba való beosztása ugyanolyan elvek szerint történik, mint a felsőbb, tágabb kategóriákba való beosztása, azaz mindig az egész szervezet s fejlődés megegyezésében nyilvánuló rokonság a mértékadó. A rendszertanban megkülönböztetett kategóriák fokozatai a legfelsőbbtől, azaz a legtágasabbtól a legalsóhoz, azaz a legszükebbhez menve a következők: 1. állatkör, törzs v. typus (subregio, phylum, v. typus), 2: osztály (classis), 3. rend (ordo), 4. család (familia), 5. nem (genus), 6. faj (species). E rendszertani kategóriák a szükséghez képest még alkategóriára oszthatók: így a fajon belül gyakran különböztetendő meg az alfaj (subspecíes), a fajváltozat (varietas), ésetleg még fajta (Rasse), alfajta, alak, korcs vagy fajkeverék (bastard).

Az állatország összes ismert élő és kihalt fajai. Ludwig Hubert 1886-ban közölt becslése szerint a következő módon oszlanak meg az állatkörök szerint:

Oly munka, mely az egész állatországot az összes rendszertani kategóriák szerint tárgyalná, ez idő szerint a világirodalomban hiányzik. Az óriási terület, amely évről évre terjedelmesebbé válik, ily vállalatnak nagy akadályokat gördít utjába, amelyeket csak több szakbuvárnak huzamos időre terjedő együttes munkája győzhet le. Ily munka kiadását tervezte (1891) a német állattani társulat. Az akkor ismert állatoknak a fajok jellemzését is magában foglaló rendszertani tárgyalását foglalja magában Linné Systema Naturae-ja, amely 1735-től 1793-ig, azaz a Gmelintől rendezett utolsó kiadást is beleszámitva, 13 kiadást ért; továbbá a legkiválóbb francia zootogusoktól (Cuvier, Blainville, Dumeril, Du ardin, Milne Edwards stb.) «Nouvelless suites á Buffon» c. alatt 1834-45-ig kiadott nagy munka. Cuvier « Le Régne animal distribué d"apres son organisation» címü alapvető munkájának tanítványaitól rendezett, 993 remek táblával illusztrált harmadik díszkiadása (1836-1849) a fajokban gazdag csoportoknak csak nemeit jellemzi; a Bronn-tól 1859-ben megkezdett s többektől folytatott, de még teljesen be nem fejezett hézagpótló, nagy enciklopedikus munka, «Klassen und Ordnungen des Thierreichis, vissenschaftlich dargestellt in Wort und Bild» a nemekre és fajokra nem terjed ki. Az állatország régibb rendszereit s a tudomány ujabb állásának megfelelően tárgyalja Margó Tivadar «Az állatország rendszeres osztályozása a főbb csoportok rövid jellemzésével (Budapest, 1883)» címü munkája.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Állat