Állattenyésztés
alatt a házi állatok szaporítását
értik, a szaporítót pedig állattenyésztőnek nevezik. A tenyésztes tárgyát
képező házi állatok szerint megkülönböztetnek lótenyésztést,
szarvasmarha-tenyésztést illetőleg lótenyésztőt, szarvasmarhatenyésztőt stb. Az
okszerü állattenyésztő azonban nem elégszik meg tisztán csak házi állatai
szaporításával, hanem azok javitásán is fárad, de még nagyon sok gazda tenyészt
okszerütlenül, s miután utóbbiak főleg a kisbirtokosok között gyakoriak, sokan
abban a balhiedelemben vannak, hogy csak a módosabb gazda tenyészthet
okszerüen, mig a szegény ember azzal kénytelen beérni, amije van. Azonban
tekintve azt, hogy úgy az állam, valamint magántenyésztők által ma már a
szegényebb tenyésztők számára is hozzáférhetőkké válnak a megfelelő
tenyészállatok, a paraszttenyésztők elmaradottságát inkább közönynek és a kellő
szakismeretek hiányának keli tulajdonítani. Amaz ismeretek összegét, melyek a
házi állatok tenyésztése körül szereztettek, állattenyésztéstannak nevezik. Ez
ismeretek főleg a. tenyészállatok tulajdonságainak helyes megitélésére, a
tulajdonságok átörökítése és az utódokban való fejlesztésére s végre a
tenyészállatok megfelelő etetése és ápolására vonatkoznak. Az Á.-nek főleg
legelődús külterjes gazdaságokban van nagy jelentősége, mert ily helyeken
könnyen válik a legjövedelmezőbb gazdasági ággá, mig a belterjes gazdaságok
inkább a gabona- és iparnövények termesztését karolják fel. Angolország és
Hollandia virágzó Á.-ükkel csak azért képeznek e tekintetben kivételt, mert
talajuk mély fekvése és a nedves éghajlat kevésbbé kedveznek a gabona mint a
takarmánytermesztésnek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|