Állatvédő egyesületek
Az állatok kegyetlen
bántalmazásának megakadályozására alakulnak, főleg 1824 óta Anglia
kezdeményezésére s arra is törekednek, hogy a házi és egyéb állatok emberséges
bánásmódban részesüljenek, mert a nemes érzelmek hathatós terjesztése szoros
összefüggésben van az állatokkal való bánásmóddal. Az állatvédelem törvényes
intézkedésekkel és a társadalom megnyerésével az állatvilágot a tudattanság v.
durvaság okozta bántalmazásoktól igyekszik megóvni, s azok ellen, akik
figyelmeztetésükre nem hajolnak, a hatóságok által történő megtorlását is
sürgeti, amennyiben p. hazánkban az, aki nyilvánosan botrányt okozó módon
állatot kinoz, v. azt durván bántalmazza, úgyszintén, aki az állatkinzás ellen
kiadott rendeleteket megszegi, elzárással, pénzbüntetéssel sujtható. Az
állatvédelem érdekében 1820-ban a «Tudományos Gyüjtemény» 1842-ben a «Mezei
Naptár» hozott közleményeket. Kubinyi Ágoston 1843-ban, az orvosok és természet
vizsgálók nagygyülésén 12 aranyat tüzött ki az állatvédelem méltatására
vállalkozó pályamű megirására. 1845-ben alakult meg először, dr. Balogh Pál
buzditására Pesten az első állat-védő egylet, de tevékenységet nem fejtett ki.
1870-ben Zlamál Vilmos, az állatgyógyintézet igazgatója kisérlelte meg annak
ujjászervezését. Két év után a kisérlet meghiusult, mig végre 1883-ban Herman
Ottó, Királyi Pál, Werther Alvin és Fenyvessy Ferenc létrehozták a most is
fennálló Országos Állatvédő egyletet, melynek céljaira Röck Szilárd ötvenezer
forintot hagyományozott. Testvéregylet van még Kassán és Zágrábban. (V. ö.
Állatok: őre. Az országos Állatvédő egylet évkönyvei. Állatvédő Naptár.
Szerkeszti dr. Szalkay Gyula igazgató-titkár.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|