Alleghany - hegység
(Alleghanies Appalachian
mountains), hegység észak - Amerikában, amely Alabama állam északkeleti
részétől 2500 kilométernyire húzódik északkeleti irányban a középső atlanti
államokon és Massachusettsen keresztül, egészen a Szent-Lőrinc folyó
torkolatáig. Déli vége távol van a keleti parttól, észak felé mindinkább
közeledik az óceánhoz és a Hudson torkolatánál New-Yorkon fölül északi vége már
csaknem a partig terjed. A hegység jellemző sajátsága az, hogy hosszu egyközű
láncolatokból áll, melynek résein át a folyók lefolyhatnak a tenger felé, és
amelyeket lapályos hosszan futó völgyekválasztanak el egymástól. Néhány helyen
a párhuzamos láncolatok száma tizenkettőre rúg, de oly keskenyek azok, hogy a
hegység 200 kilométérnyi teljes szélességének csak egy harmadát foglalják el. A
hegység eme részének nem nagy a magassága, még a csekélyszámú kiváló csúcsok
is alig érik el az 1200 métert. Az Alleghany-hegység mindazonáltal hatalmas
látvány, legalább keleti oldaláról, a hol a legkülső párhuzamos láncolat, az
úgynevezett Kék-hegyek (Blue-mountains) meredeken emelkednek a parti síkból.
Legmagasabb hegycsúcsai a voltaképem Alleghany déli részén vannak a hol a Black
Dome vagy Mount. Mitchell északi-Carolinában 2044 méter magasra emelkedik. Az
Alleghany északkeleti folytatását: képezik a Hudson folyótól nyugatra eső
Catskill(1159 m.) és Adirondack-hegyek (1765 m.). A Hudson folyótól keletre eső
fensíkokat és rajtuk emelkedő hegysorokat Akadiai hegység neve alá foglalják. A
hegységnek nevezetes sajátságát képezi «az Alleghany nagy völgyének» nevezett
mélyedés, a. mely a hegységet egész hosszában végigszeli és Ny-i meg K-i részre
osztja é-on ebben a mélyedésben van a Champlain-tó és a Hudson folyó;
Pennsylvaniában Cumberland-völgynek nevezik és a Susquehanna folyó szeli át
Harrisburgnál; Virginiában a kies Shenandoa-völgyet képezi; a hegység délnyugati
végén pedig a Tennessee folyik benne lefelé. Földtani tekintetben az
Alleghanyban a laurenti gnájszok és a huroni kristályos palák uralkodnak. Velük
szoros kapcsolatban vannak a huroni kőzetek, szabályszerű rétegsorozatot
képeznek a csillám-, agyag- és kloritpalák, valamint a quarcit, itakolumit, a
mészkő és a konglomerátok is, amelyek többnyire egyenetlenül vannak települve a
laurenti gnájsz szélére és az egyes gnájszvonulatok között keskeny medencéket
vagy meredeken fekvő rétegcsoportokat képeznek. Az ifjabb képletek közül
előfordulnak: az alsó és felső szilur és a devoni rétegek, továbbá a szubkarbon
és voltaképeni kőszénképlet, a felső-triaszba tartozó vöröshomokkő és végre a
krétaképletek és a harmadkori képletek.
Az A. rendkívül
bővelkedik hasznos ásványok- ban. Kőszéntelepei 206,000 négyszögkilométernyi
területet foglalnak el (ebből 154,000 négyszögkilométer jut az appalachi
medencére) és már most is évenként 60 millió tonna kőszenet szolgáltatnak.
Vasérceknek minden neme bőven van és ki is aknázzák a telepeket kivált New-York
és NewJersey államokban. Rézércekben északi-Carolina és Vermont bővelkednek
leginkább; cinket NewJerseyben aknáznak ki: ólom Kentuckyben és Virginiában
fordul elő legtöbb. De még a nemes fémek, az arany és ezüst sem hiányzanak.
Aranyat Új-Skótországban és a déli atlanti államokban aknáznak ki; de
csekélyebb mennyiségben. Ezeken kívül előfordul még vaskéneg. nikól, só,
grafit, trágyázásra, használható márga, kaolin sőt még gyémánt is
(északi-Carolinában). Végre még a petroleum emelendő ki, amely nagy tömegben
fordul elő Pennsylvaniában és a szomszédos államokban; belőle 24 millió
hordóval aknáznak ki évenként.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|