Allâh

(arab), összevonva ebből: Al (névelő) ilâh (istenség); a mohammedán vallásban az egyetlen isten neve, melyet az iszlám hívei, bármely nemzetiséghez tartozzanak, az isteneszme kifejezésére széltében használnak. Az isten egységét a mohammedánság e mondattal vallja: Lâ ilâha ill" Allâh, nincsen istenség, csakis A.; ez hitvallásuk első része, melyet e mondattal: va Mohammadun raszul A. (és Mohammed az isten követe) egészítenek ki. Az isteneszmét illető hitvallást a Korán 112. szúrája ekképen írja körül: «Szólj: ő A. egyetlen, A. örökkévaló; nem szül és nem születik és nincsen hozzá hasonló senki». A dogmatika kifejlődésével A. tulajdonságainak kérdése nagy viták tárgyát képezte, mely körül a különféle dogmatikai pártok csoportosultak. A mohammedánok a Koránból 99 melléknevet állítottak egybe, melyekkel a szent könyv A.-t jelöli. Ezeket a «szép nevek»-nek (al aszmâ, al-huszná) nevezik és az olvasón (szubha, vagy muszabbiha) szokták felsorolni.

Forrás: Pallas Nagylexikon