Allier

(ejtsd: alljé, az ó-korban Elaver), 1. folyó Közép-Franciaországban. A Lozére-hegységben, Lozére departementben, ered, é-i irányban folyik át a Haute-Loire, Puy de Dôme és A. départementokon, és Neversen alul éri el a Loiret. Egész hossza 375 km.; ebből 232 km., hajózható. 2. A. département a régi Bourbonnais legnagyobb részét magában foglalja. Területe 7308 km². A départementben igen nagy talajbeli különbségek vannak. Nagyobb része a gránitos középponti fensíkhoz tartozik, amelynek magaslatai csak imitt-amott emelkednek 500 méteren felül. Közöttük pedig a három párhuzamosan haladó főfolyónak, a Loirenak, Alliernek és Chernek tágas völgyi síkjait újabbkori képződmények foglalják el. Apró tavakban bővelkedik a département éghajlata a fensíkon, ahol még terjedelmes, de most mind szűkebb térre szoruló erdőségek és pusztaságok vannak, zord és változó, a síkokon enyhébb. Lakossága (1886) 424,582 lélek volt. Van ott több ásványforrás (egyebek közt Vichyé), kőszén- és kőbánya. Kitűnő vágómarhát, erős lovakat tenyésztenek és a folyóból pompás halakkal látják el onnan Párist. A mezőgazdaságot most okszerűen űzik és sok gabonát, burgonyát, cukorrépát, kendert meg bort termesztenek. Ipara, amely csak e század közepetáján a kőszéntelepek föltárása által fejlődött ki (1888. a kőszéntermelés 888,779 t. volt), jelentékeny; nevezetesen kohói, vas- és acélművei, kés- és kovácsolt árúi, üveg-árúi és tükrei, porcellánjai, malomkövei, papírgyártása és bőripara emelendők ki. A lyoni vaspályánák és Orleans-vaspályának vonala hozódik át a départementon. Székvárosa Moulins.

Forrás: Pallas Nagylexikon