Alma-Tadema

németalföldi festő, szül. Dronrypben 1836 jan. 8. A leeuwardeni gimnáziumban tanult s különösen a klasszikus tárgyak művelése által tűnt ki. Amsterdamban és Hágában való rövid tartózkodás után 1852-ben a festészetre adta magát s az antwerpeni akadémiára ment. Elhatározó befolyással volt reá tanítómesterének, Leys Hendriknek archaizáló iránya. Az önálló alkotást 1861-ben kezdte meg «Klotilda fiainak nevelése» című történelmi genreképével; sikerein buzdulva, később is többször választotta tárgyát a frank történelem köréből. E képeiben, valamint a régi egyiptomi, görög és római korból vett etnográfiai genreképeiben is feltűnő az archeologiai részletek pontossága. Ó-kori tárgyú népeinek sorozatát 1863-ban kezdette meg ily c. festményével: Hogyan mulattak Egyiptomban 3000 évvel ezelőtt. Ezt követte 1864-ben Fredegunda és Praetextatus, 1865-ben Catullus Lesbiánál, 1866: Belépés egy római szinházba, A római tánc, 186769: A mumia, Targuinius Superbus, A siesta stb. E festményeken különösen a szövetek, a márvány, a bronz, a mozaik s az antiguitások másolásában fejtett ki nagy virtuozitást. A. szereti a világos, átlátszó színeket s a minden árnyhatás nélkül való teljes, egyforma fényt. A levegő festésére nem helyez nagy súlyt s ez az oka, hogy képeinek olykor nagyon gyönge perspektivája van. 1870-ben Brüsszelből Londonba költözött és angol polgárjogot nyert. Azóta majdnem kivétel nélkül a régi római időkből merített tárgyakat vett képeihez. Ezekben is a korhűség, a tárgyaknak az apró részletekig hű megfestése a főerény. Az indulatok kifejezését nem tudja megrögzíteni alakjain. Életnagyságú alakok festése sem igen sikerül neki, mert tehetségéből inkább csak az aprólékosságok finom megrajzolására telik. Éppen ezért a kisebb genreképek festésében kiváló. Legújabb képei közül megemlítendők: Kihallgatás Agrippánál, Claudius imperátor és Sappho. A. kitűnő aguarellkép-festő. Felesége, A. Laura, szintén festőnő. Kiválóképen modern genreképeket fest.

Forrás: Pallas Nagylexikon