Almandin
(ásv.), nemes gránát; Alabanda
kisázsiai városról, mint ahol Plinius szerint a kárbunkulust köszörülték, nevezte
el Karszten; kárbunkulus alatt Plinius különösen a szép vörösszínű nemes
gránátot értette. Az A. színe vérvörös, cseresznyepiros, néha barnás-vörös,
sárgás-vörös, ritkábban ibolyaszínbe játszó vörös. Anyaga vasaluminium-gránát
(Fe3Al2 (SiO4) 8). Összetétele:
vasoxidul 43,3%, timföld 20,6%, kovasav 361%. Ezeken kívül van még benne kevés
mészföld, magnéziumföld, vasoxid, mangánoxidul. Keménysége 7-7,5. Fajsúlya
4,1-4,3. A leggyakrabban található gránát és szép vörösszínű változatai a
legbecsesebb faja a nemes gránátnak, és mint ilyen kedvelt drágakő. Nemes
gránát megnevezés alatt leginkább az A.-t értik. Keleti gránátnak is szokták
mondani, mert a legszebbek Hátsó- Indiából, Peruból (Siriám környéke) valók;
igen szépek kerülnek továbbá Délafrikából (Vaal folyó homokjából), Braziliából,
Grönlandból, Svédországból (Fahiun), Spanyolországból (Valencia), Tirolból
(Zillerthal), Csehországból (Petschau, Kollin, Kuttenberg) stb. Hazánkban
Libetbányán, Tiszolc vidékén szintén találni kevés A. gránátot. Leginkább
csillámpalába, gnájszba és kloritpalába benőve terem. Kristályai néha
fejnagyságúak (Fahiun, Ceylon). L. még Gránát alatt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|