Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Almási... ----

Magyar Magyar Német Német
Almási... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Almási

-család (zsadányi és török-szentmiklósi).

Jelenleg nemes és grófi Almási család virágzik. Mindkettő az Almás nemzetségre viszi vissza eredetét; de mivel az A.-család régibb nemzedékrendjének összeállítása máig sem sikerült (Nagy Iván I., 19. és XII. 14. L), ez az állítás csak a valószínűség jellegével bír. Az Almási nemzetség (Genus Almás) legrégibb tagjai Gyula nádor és bizonyos Ötem, ki Szt. László idejében hősiesen harcolt Ákos kúnjaival, 1099-ben pedig Przemysl vidékén Kálmán király életét Volodár ellen megvédelmezte, de maga a harcban elesett. Az A.-család ezektől a vitézektől származtatja magát, valamint a Kálmán király korában élt eörsi és kukolyi Péter vitéztől (ámbár ez az előnév csak egy 1593. kelt címeres levélben fordul elő először). A család a XVII. század végén és a XVIII. század elején emelkedik ki. Tagjai közül említendők: A. László, ki 1447-ben Fejérvármegye képviselője volt a budai országgyűlésen. A. Pál, váci püspök (1608-18). A. András gyöngyösi plébános (1693); fenmaradt levelén látható címere teljesen azonos a zsadányi A.-család címerével. Alkalmasint vérrokona volt A. János, ki 1701-ben Zsadányra (Zemplénmegyében) nyert királyi adományt. Ez a János v. ilyen nevű fia a jász-kúnok főkapitánya volt és szeptemvir (megh. 1763). Jánosnak fia, A. Ignác József lovassági tábornok volt, s 1777-ben gróf lett (l. alább). A nemesi ág további kiválóbb tagjai közül említendők: ifj. A. Pál (l. o.), II. József alatt Pest-Pllis-Soltm. főispánja. A. Antal, helytartó-tanácsos (megh. 1825); József, szeptemvir és gömöri főispán (megh. 1825). Végül A. Pál, 1848-ban Gyöngyös város képviselője és az alsóház egyik elnöke, Debrecenben pedig egyedüli elnöke. Az A. grófi családnak két ága van. Az egyik A. Ignác József (l. o.) lovassági tábornoktól származtatja magát, akit 1771 nov. 8. Mária Terézia emelt a grófi rangra. Ez ág jelenlegi szeniorja A. Tasziló (szül. 18.7), ki a düsseldorfi festészeti iskolán együtt tanult Munkácsyval; neje Fiáth Anna. Az ifjabb grófi ág A. Ignac alkancellártól veszi eredetét, ki 1815 aug. 15-én Párisban kiállított adománylevélben kapta a grófi rangot. Ez az ág a közös melléknéven kivül még a sarkadi előnevet is használja. Sarkad és Kétegyháza ugyanis főbb birtokai. Ez ágnak jelenlegi szeniorja A. Kálmán gr. (született 1815), a gazdaságnak él és sokat tett kulturcélokra; neje Wenckheim Stefánia. Az A.-család két címerét l. Siebmacher-Csergheő Wappenbuch-jában. 1885, a 9. lapon, illetőleg a 7. táblán.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is