Álmos
herceg, L Géza királynak
(1074-1077) és Szinadéne görög hercegnőnek fia, 1075 táján született. 1091. már
résztvett szent László horvátországi hadjáratában s ő lett Magyarország e
legújabb tartományának kormányzója. 1102. bátyja, Kálmán király, a tiszai részek
kormányára tette át, mire Álmos ismételve föllázadt és segítségért hol Német-,
hol Lengyel-, hol Görögországba utazott. Mikor negyedszer is újabb lázadáson
törte a fejét, bátyja 1113-ban elfogatta, az általa alapított dömösi
kolostoArba csukatta, és fiával Bélával együtt megvakíttatta. A kivégeztetésére
kiadott rendeletet a hálás szerzetesek meghiúsították. A vak herceg csak
1127-ben szökhetett meg a fogságból s barátságos fogadtatásra talált
Görögországban. A macedóniai Konstantine városban telepedett meg, ő maga is
Konstantin nevet vett föl s 1129-ben halt meg. Ili István, Kálmán fia, a
halálban megbocsátott nagybátyjának; holttestét már a következő évben
hazahozatta és Székesfehérvárott a királyi sirboltba temettette. Álmos 1104-ben
vette feleségül Szvjetopolk leányát, Predszlavát (kit Eufémiával, Kálmán király
feleségével szoktak összetéveszteni), kitől három gyermeke született: Adelhaid,
Béla (1131-1141. Magyarország király a) és Hedvig.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|