Alóadák

(v. Alóeidák), Alóeusnak, más görög monda szerint Poseidónnak és Iphimédeiának két fia: Ótos és Ephialtés. Minden esztendőben egy rőfnyit nőttek magasságban és egy ölnyit szélességben. Kilencéves korokban Arést magát egy érchordóba zárták, melyből Hermés mentette ki őt; sőt magukat az isteneket is megfenyegetendők, Ossa hegyét az Olymposra, Ossára pedig Pélion bércét akarták reárakni. Apollón lőtte le őket, míg egy másik monda szerint vadászebet küldött reájuk, midőn éppen Artemisen erőszakot akartak készültek elkövetni. Dárdáikkal az ebet célozták, de egymást találták halálosan. Büntetésül az alvilágban kígyókkal egy oszlophoz voltak kötözve s egy bagoly örökös kuvikolásával zaklatta őket. A mondát úgy értelmezik, hogy Ótos és Ephialtés a gabona-, mások szerint a bortaposók mítoszi típusa.

Forrás: Pallas Nagylexikon