Álomfejtés

az álom képeinek magyarázata, ama föltevés alapján, hogy az álmok «jelentenek valamit, hogy álmainkban felsőbb hatalmakkal közlekedünk, melyek ilyenkor akaratukat, tanácsaikat mintegy képben nyilvánítják. A vad népek legtöbbjénél a pap, fizetés fejében, álomba meríti magát s az istenektől vagy elődöktől az illető kérdező személy sorsát kérdi, Ily álom vagy halotti jóslatok még a rómaiaknál és a görögöknél is fennállottak. A bibliában több híres álomjóslat található. József és Dániel mint álomjósok tesznek szert hirnévre. Az egyiptomiaknál fényes tárgyak szemléltetésével hipnotizálták a jóst. A görögöknél és rómaiaknál az Asklépios templomoknál is kértek álomjóslatokat. A beteg, vagy helyette a pap, frissen áldozott kosok bőrére feküdt és álmából következtetett a pap az orvoslás módjaira. Minthogy a szegény nép nem győzte az Á. költségeit, korán keletkeztek álmoskönyvek, melyekben az egyes álmok jelentősége meg van állapítva. A legrégibb álmoskönyv töredékeit Ninivében találták téglaköveken. A görögöknél Artemidóros álmoskönyve (Oneirokritika) állott nagy tiszteletben. Régi mohammedán álmoskönyv is vara arab szöveggel, melyet Vattier 1664-ben kiadott. A romanticizmus idejében, a század első tizedeiben az A. új tiszteletre tett szert s a legmodernebb spiritizmus és telepátia, p. Flammarion Uraniájában, amelyet siettek magyarra is lefordítani, természetesen nem lehet el álomjóslatok nélkül. A hipnotizmus hivei közt is vannak, kik a hipnotikus álmot a természetfölötti csodálatos látományok érdekében iparkodnak értékesíteni.

A műveletlenebb néposztályok korunkig is megőrizték az Á.-ben való hitet s a vallási és tudományos felvilágosodás sem volt képes a jóslások, ráolvasások, varázslások, szellemek idézése iránt táplált hitet kiirtani. Kénytelen volt tehát az államhatalom azok ellen fellépni, kik a hiszékeny néppel visszaélnek és mások rászedésére számított szemfényvesztéssel a közrendellenes kihágást elkövetik. Az 1879: XL. t: c. 79. §-a szerint álomfejtéssel, ráolvasással, varázsolással, szellemek idézésével, jóslásokkal, kártyavetéssel üzletszerüleg foglalkozók 8 napig terjedő elzárással és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ausztriában és Németországban egész irodalom keletkezett oly fércmunkákból, melyek álomfejtéssel foglalkoznak. Ausztriában csak a XIX. században lett a lottóhivataloknak megtiltva ily ú. n. álmoskönyveket árusítani.

Forrás: Pallas Nagylexikon