KisszótárCímszavak véletlenül
|
Álomkórálomkórosság, gyüjtő neve a többé-kevésbbé mély álommal s igy öntudatvesztéssel együttjáró kóralakoknak. Az Á. tehát maga nem betegség, csak kórtünet s a fokbeli különbségek megjelölésére szolgálnak a következő kifejezések: szomnolencia, szopor, hipnózis, letargia, kóma. Ezek közül a hipnózisnak és letargisának (l. o.) ma más jelentőséget tulajdonítunk. Az Á. előfordul bizonyos mérgezéseknél (például alkohol, bóditószerek), továbbá sulyos betegségeknél, többnyire rossz jóslattal. A kóma (álom) váratlanul beálló sulyos állapot elég gyakori a diabetesznél, agy- és vesebajoknál. Az Á.-ban a beteg vagy nyugtalanul alszik, álmában beszélget, ide-oda hánykolódik, de csak alig vagy nem is felkelthető (szopor), vagy pedig teljesen elernyedt izomzattal, nehéz, hörgő légzéssel fekszik, amidőn egyáltalában fel nem kelthető, s a legerősebb külső fájdalmas behatásra is alig reagál (kóma); ez utóbbi állapothoz időnként a test izmaira kiterjedő görcsök is csatlakozhatnak. Az Á., amidőn sulyos alapbetegségek kifolyása, ritkán tart 1-2 hétnél tovább, mig e tekintetben tetemesen hosszabb (1-2 hónap is) a hisztériás Á. Ez hiszteriás rohamnak fele meg s ilyen alvón a hiszteria jelei rendesen kimutathatók. Az Á. kevésbbé ismert alakjai: 1. a Wernicke-féle pollenkephalitis sup., amely a nyúltvelő szürke magjainak gyuladásából származik, s a betegnél mint szemhéjsülyedés, szemizombénulás ingatag járás és mindinkább fokozódó álmosság jelentkezik, s rendesen halálra vezet; 2. a szerecseneknél előforduló s valószínüleg az előbbihez hasonló alapon fejlődő, endemiás Á., amely lassu lefolyásu, s mintegy 2-3 hónap alatt öli meg a beteget; ennek a kóralaknak tünetei: általános levertség, apátia, nagyfoku szemgyengeség, de bénulás nélkül, ingadozó járás fokozódó alvás végre mozdulatlan A. és halál; 3. ide számítható volna még a noha (l. o.) elnevezés alatt néhány év előtt (1890) több helyütt támadt de alaposan nem vizsgált Á. is. Az Á. oka (eltekintve a hiszteriától) a szervezetbe jutott s az idegrendszerre ható méreg; ezt többnyire fertőző csirák állítják elő, máskor pedig a szervezet megváltozott kémiai működéséből (diabetesz, urämia) származik. Az Á. gyógyítása az alapul szolgáló baj kezelésével vág össze. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|