Alperes

(lat. reus, m causam attractus); a polgári törvénykezési eljárásban a panaszolt és bíróság elé oly célból idézett fél, hogy ellenében és a felperes (l. o.), mint ellenfele érdekében vm. igény bíróilag elismertessék és megállapíttassék. Egy perben több lehet az alperes a jogalap azonosságán ál vagy a hasonló nemű ügyletek közösségénél fogva. Ha az A. viszontkeresettel él (l. o.), a viszontkeresettel érvényesítendő igény tekinteteben a felperes (l. o.) válik A.-sé. Felperes a közvetlen A.-en kívül a szavatost, a jótállót, a kezest is A.-ként ugyanabba a perbe idézheti. Ezzel a joggal azonban csak az alapkeresetben élhet, és ha azzal nem él, a szavatos stb. ellen támasztott követelését külön perben kell érvényesítenie.

Forrás: Pallas Nagylexikon