Alpes-egyletek

(alpesi klubok), oly egyesületek, melyek az Alpes-hegylánc topográfiai, természettudományi és földrajzi kutatását s a turisztikailag szép pontoknak megközelíthetővé tételét tűzik ki feladatokul. A legelső ily egyesületet angol hegymászók alapították Londonban 1857, «Alpira; Club» néven. A mérést hegymászókon kívül csakhamar tudományos eredményt is ért el az egyesület, különösen két nagy műben «Peaks, passes and glaciers» (Tyndail, Whymper és Freshfield kiad. 3 kötetben, London 1860-62) s a nemrég elhunyt Ball hites «Alpine guide» c. kézikönyvében (2. kiad. 3. köt., 1872-7 r). 1863 óta a klub folyóiratot is ad ki, melyben más hegymászásokról is gyakran van szó, különösen a Kaukázusban; Himalayaban és az amerikai Rocky Mountainsben. A tagok száma 475. Ezt a klubot utánozta az osztrák Alpes-egylet, mely 1862-ben Bécsben alakult, s az osztrák Alpok ismertetéséhez évkönyveivel és folyóiratával sok adatot szerzett. Az egyesület 1874-ben beleolvadt az 1869-ben Münchenben keletkezett német Alp-egyesületbe, mely most Deutscher und österreichiseher Alpenverein név alatt a legtekintélyesebb az összes hasonló irányú egyletek között s 1891-ben már 187 osztálya volt 24,056 taggal. A legtekintélyesebb osztályok: a müncheni 2054, a bécsi 1520 és a lipcsei 762 taggal. Folyóiratán és évi közlönyein kívül kiadott az egyesület egy kitünő kézikönyvet «Anleitung zu wissenschaftlichen Beobachtungen auf Alpenreisen» (5 osztályban, München 1879-82) cím alatt, továbbá «Atlas der Alpenfiora» nevű gyűjteményt (500 lap kép, 4 köt., München 1884; a képek Hartingertől vannak, a szöveg Dalia-Torretól), ezenkívül térképeket s különböző rajzokat. Egy nagy történeti mű az Alpok ismeretéről munkában van. Igen sokat tesz az egyesület az Alpok geologiai s meteorológiai viszonyainak ismertetésére s alkotásai közé tartozik a Sonnblick csúcsán (3095 m.) létesített híres meteorológiai állomás. Az egyesület eddig az Alpesek különböző részeiben 131 menedékházat állított fel, vezetőket képző tanfolyamokat alapított, s egyes alpesi növények terjesztésére sokat tett; nagy összegeket gyűjtött Tirol és Karintia árvíz által károsult lakosai számára. 1890-ben az egyesület bevétele 179,000, kiadása 169,000 márka volt, a vezetők segélypénztára 30,000 márkára rúg. Igen tekintélyes egylete Schweizer Alpenklub, mely 1863-ban alakult s melynek jelenleg 34 osztálya van, 3000-nél több taggal. Főtevékenysége Svájc topografiai viszonyainak ismertetése s e végből számos térképet ad ki különösen 1864 óta megjelenő évkönyvei mellett. A francia nyelvű osztályok 1870 óta Genfben külön folyóiratot adnak ki «L"Echo des Alpes» cím alatt. Az egyesület mintegy 50 menedékházat állított fel s különös gonddal tanulmányozta a Rhône jégárait. Ugyanekkor 1863-ban alakult Torinoban a Club alpino Italiano, mely az Alpokon kívül az Apennin hegységet is kutatásai körébe vonta s melynek 1890-ben 40 osztálya volt 4668 taggal. Torinoban 1865 óta jelenik meg az egyesület kiadásában «Bolletino dal Club alpino italiano» és 1882 óta «Rivista mensile»-. A franciák Alpesegylete «Club alpin français» aránylag sokkal később (1874) keletkezett. Székhelye Páris; van 42 osztálya 5293 taggal; az Alpeseken kívül a Pireneusi hegységre, Cevennekre szintén kiterjeszti figyelmét. 1882 óta «Bulletin mensuel» havi folyóiratot ad ki, 1876 óta «Annuaire du Club Alpin Français» című igen díszesen kiállított évkönyvet.

A nagy nemzeti egyesületeken kívül igen sok kisebb-nagyobb Alpes-egyesület van még az említett országokban s azok nagyobb része is több osztályra oszlik. A hazai egyesületeket (magyarországi Kárpát-egyesület, turisták egyesülete, Erdély részi Kárpát-egylet Nagyszebenben és Kolozsvárt, bihari Kárpát-egylet) l. Kárpát-egyletek. A szomszéd Ausztriában 1869-ben alakult az osztrák turista-klub, mely főkép az Alpesekre szorítkozik s jelenleg 92 osztályban 13.000 taggal bír és évkönyvet ad ki. Ebből vált ki 1878-ban az osztrák Alpenklub, melynek 822 tagja túlnyomólag tekintélyes hegymászó s mely 1879 óta «Österreichische Alpenzeitung» folyóiratot ad ki. Grácban 1869. alakult a Steirischer Gebirgsverein, Tirolban 1874-ben a Societt degli alpinisti Tridentini, Krakkóban 187 3-ban a galiciai Tátra-egylet. Ezenkívül vannak még egyes kisebb egyletek Udineban s három Csehországban. Igen sok hegymászó egyesület van újabban az amerikai Egyesült-Államokban s a skandináv falszigeten, egyes hasonló irányú egyesületek alakultak Spanyolországban, Kelet-Indiában és Dél-Amerikában is. Az egyesületek mozgalmairól a magyar turista-egyesület által kiadott «Turisták Lapja» c. havi folyóirat (1889-től Budapesten) hoz közleményeket. Magában az Alpes-hegységben egy 1889 végéről szóló kimutatás szerint jelenleg 548 menedékház van (200 a nyugati és 348 a keleti Alpesekben), melyből 323-at különböző Alpes-egyesület állított fel és tart fenn. 3000 méternél magasabb helyen van a nyugati Alpesekben 22, a keletiekben 9 kunyhó, a legmagasabban fekvők a következők: Capanna Osservatorio sulla Punta Gnifetti 4540 m. (Monte Rosa-csoportban), Refuge aux Bosses du Dromadaire 4450 m. (Montblanc), Capanna delta Cravatta el Monte Cervino 4114 m. (Matterhorn), Capanna sulla Disgrazia 3660 m. (Berni havasok), János főherceg-kunyhó 3464 m. (Grossglockner), Hochfeiler-kunyhó 3250 m. (Zillerthali Alpesek).

Forrás: Pallas Nagylexikon