Alpinia
L. (növ.), a gyömbérfélék
génusza, Alpini Prosper, Pádovában a botanikatanára(szül. Marosticában 1553
nov. 23., megh. Pádovában 1617 febr. 5.) tiszteletére nevezve. Magas kórók,
tőkéjük gumóalakú, levelök váltakozó, épszélű, virágzatjok fürtös, fűzéres v.
ágasbogas. Mind a külső, mind a belső lepel 3-3 metszetü, a kehely és szirom
alakját utánozza; a belső metszetei v. egyformák, v. az egyik nagyobb, rendes
hímje csak egy; az ajak (l. Gyömbér-félék) nagy 2-3 karéjú; gyümölcse alsó
magrejtőből lesz, bogyónemű, fel nem nyíló, magvát maglepel burka. Mintegy 30
faja van, leginkább meleg Ázsiában, kevés Mexikóban és Nyugat-Indiában. Az A.
Galanga Sw. széles, lándzsás levelekkel, ágasbogas virágzattal. A maláji
szigeteken, különösen Jáván honos, tőkéjéből való a kereskedésben ma már ritka
nagyobb galagonya-gyökér (rhizoma s. radix galangte maioris), valószínűleg a
khinai galanga-cardamomum is. Az A. officinarum Hance levele keskeny, lándzsás
virágzata fürt. Khinának Hainan nevű szigetén, főleg pedig az átellenben levő
kis felszigeten termesztik. Ennek a tőkéje a kisebb galanga-gyökér (radix;
galanga minoris), s az európai piacon csak ennek van kelendősége: tőkéje
mintegy 7 cm. hosszú, 2 cm. vastag, térdalakra görbült, barnapiros, kellemes
fűszer-szagú égető csípős izű; alkotó része kümp ferid, galangin és alpinin. A
galanga mint hevítő fűszer a gyömbér után sorakozik. Orvosságnak használják, de
mint fűszeres izgató szert likőrbe, ecetbe stb. is teszik. Valószínűleg az
arabok révén került a középkorban Európába. Bizonyos, hogy legelőször az arab
iratok említik. Az A. nuians Rosc. keletindiai; sárga, de pirossal és barnával
cifrázott csüngő fürtös virágát melegházakban ápolják. Az A. Malaxcensis W.
gyümölcs héjából a malakkai asszonyok szagos vizet csinálnak, a férfiak pedig a
tőkéjét rágják, hogy hosszas éjjeli éneklés után a hangjok tisztuljon.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|