Alpok

(Magyar), az Alpoknak Magyarország területére eső részei; a régi felfogás szerint a Dunántúl összes hegységei egészen a Duna visegrádi szorosáig az Alpok rendszeréhez számíttatnak s Hunfalvy ezekben megkülönböztette 1. az Osztrák-Stájer határhegységeket (Lajta hegység, Fertőmelléki hegység, Rozália hegység, Soproni hegység, Gyöngyös és Dráva közt levő hegycsoportok), 2. a Pilis-Gerecse-Vértes-Bakony vonulatát, 3. a Baranyai hegységet s Balatonmelléki dombvidéket, 4. a Dráva és Száva, s 5: a Száva és tengerpart közt levő hegységet. Az ujabb felfogás a geologiai szerkezetre támaszkodva, csak az első, negyedik és ötödik csoportot tekinti az Alpok hegyrendszeréhez tartozónak, a Pilis-Gerecse-Vértes-Bakony tömegét külön magyar középhegységnek a baranyai és szlavoniai hegyeket déli magyar szigethegységnek tekinti. Kifejlődésük szerint a Magyar Alpokat három részre osztják s e részek geologiailag is külön állanak. A Duna-Dráva közt levő hegyvidéket az Alpok északi kristályos palákból és mészből és más primérformációkból álló tömegének nyulványai képezik, csoportos kifejlődéssel, de az előhegyek Általános jellemével; legnagyobb csúcsuk az Irottkő (883 m.) a Kőszegi hegységben. A Dráva-Száva közt elterülő hegyvidék magasabb mint amaz, geologiailag főtömegeit a kőszén diaszéy triasz-formációk adják, de északi redői geologiailag a Duna-Dráva közti Alpokhoz, déli redői ellenben a Szávától délre eső Karszthoz képeznek átmenetet. Végül a Száva és tengerpart közt a Karszt terül el, mely csak átvonul Magyarország e délnyugati szögletén, melyet óriási triasz- és kréta-formációi jellemeznek. Feloszlik 1. Duna-Dráva közti v. dunántúli Alpokra, 2. Dráva-Száva közti Alpokra s 3. Magyar Karszthegysége. (L. ezeket.)

Forrás: Pallas Nagylexikon