Alpok

(valószínűleg. a kelta alp v. alb szóból a. m. magas, hegy), magas hegységek, melyek a közönséges hegy láncoktól eltérően magános hegycsoportokból állanak. Az egyes hegyeket nyeregalakú emelkedések (cols) és keskeny gerincek(nyergek) kötik össze, gyakran igen nagy távolságokra. Az ily hegyek igen gyakran a hóvonal fölé emelkednek s általában széles alapjuk van. Lejtőik mélyen bemetszettek, szaggatottak, cikk-cakkosak, igen mély, meredek, olykor függőleges lejtőjű szurdokokkal. Az A.-at rendesen az országok után nevezik el, ahol vannak, de különösen Alpeseknek nevezik Közép-Európa nagy havasi hegységét, noha helyesen ezeknek is csak Alpok a nevök, mert az Alpes szó már maga többe s, így nem korrekt a közhasználatban levő és általánosan elfogadott Alpesek (l. o.) megnevezés. Ilyen alpok még a skandináviaiak Európában, az abissziniaiak Afrikában és az északamerikai tengeri alpok.

Forrás: Pallas Nagylexikon