Alstroemeria
L. (növ.), Alströmer (megh. 1794)
svéd botanikusról nevezett génusz, az Amaryllisfélék családjában. Többnyári
növények gumós, többnyire többfejű tőkével. Szárleveleinek morfologiai felszíne
a levélnyél csavarodása következtében lefelé néz. Csinos tölcséralakú, kissé
szabálytalan virágai hosszú ernyőkké v. álernyőkké csoportosulnak.
A virág kívül
zöldes, belszíne narancsszín v. piros, de barnával pettyegetett. Sok faja
Chile, Mexikó és Peruból nálunk kedvelt kerti v. szobai növény. Ilyen az A.
peregrina Pes. ferde szálas lándzsás leveleivel, lent sárgás, fekete-pirossal
pettyegetett, felfelé halavány bíborpiros v: fehérpiros szirmokkal; az A.
aurantiacco D. Don aranyszín virága pirosan sávolt, az A. versicolor R. et Pav.
(lukasliliom) fehéres v. sárgás, pirosan csíkolt. Az A. psittacina Lehm.
(papagály-A.) felsőbb szirmai papagálycsőr módjára görbülnek. Szirma lent
bársonylila, fent sötétzöld, a csúcsa fekete-lila. (Mexikó.) Némelyik faj
gumójából hazájokban finom lisztet őrlenek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|