Általános műveltség

A term.-i, gazdasági, társ.-i, az emberre, a tud.-ra, a technikára, a művészetekre, a magatartásra vonatkozó kultúra alapjainak az ember érték eiben, => motiváció iban, tevékenység ében megnyilvánuló rendszere. Jellemzői: a kultúra minden lényeges területét felöleli, összhangba rendezi; mindenki számára lényeges és szükséges; az => iskolázottság ált., kötelező szintjéhez kapcsolódik; az általános képzés és a szakképzés , a további (ön) => művelődés közös tartalmi feltételeit foglalja magában. Az általános műveltség korszakonként különböző tartalmú, rendszerű, színvonalú. Függvénye az adott társ., gazdaság, pol.-i rendszer, kultúra fejlettségének, az iskolarendszer működésének, ezért a tört. során nagy változásokon ment keresztül. Voltak azonban viszonylag stabil, "klasszikus", nagy értékeket kifejező, a lélek művelésére különösen alkalmas kultúrjavak. Ezek - írta Prohászka L. - "emberi létünk gyökeréig hatolnak, és ugyanakkor egy.-es jelentőségüknél fogva leginkább adhatnak látókört". Az általános műveltség belső rétegződése: alapozó (elemi) műveltség ( minimális kompetencia) ; alapvető műveltség; közműveltség (az általános műveltségnek a társ.-t jellemző általános szintje). - Ir. Prohászka L.: Az oktatás elmélete. Bp. 1937.; Kiss Á.: Műveltség és iskola. Bp. 1969.

Ballér Endre

Szerkesztette: Lapoda Multimédia