Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Általános p... ----

Magyar Magyar Német Német
Általános p... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Általános pedagógia

Magában foglalja azokat a ped.-i alapelveket, tv.-szerűségeket, amelyek az ember nev.-ére minden esetben, egy.-esen érvényesek, továbbá a nev.-tud. lényeges kérdéseit, a nev. speciális területeire ált.-an ható elvi megállapításait, a nev. és oktatás "alapvető elméleti kérdésköreinek" kifejtését. Van olyan felfogás, mely azoknak a kérdéseknek összegét érti rajta, amelyek az ún. => filozófiai pedagógiában v. => pedagógiai teológiában találhatók, s amelyekről úgy is szoktak beszélni, mint a "ped. ált. alapjairól". A nev. => cél- és feladatrendszere, a => cél- és eszközrendszer összefüggéseinek és kölcsönhatásának tv.-szerűségei, a nevelés lehetősége és szükségessége, a => nevelési folyamat fő tényezői stb. képezik eszerint a általános pedagógia törzsanyagát. Részben szűkebb, részben szélesebb körűen határozza meg az általános pedagógia fogalmát és funkcióját az a felfogás, mely szerint az általános pedagógianak kettős feladata van. Egyrészt a ped. alapfogalmainak megvilágítása, egy.-es szempontú elvi ált.-ításainak összegezése és rendszerezése, másrészt a ped.-nak mint a nev. tud.-ának, a nev.-tud. területeinek, részleteinek, kérdésköreinek bemutatása, más tud.-okkal való kapcsolatainak, sajátos munkaterületeinek és módszereinek feltárása. - Az általános pedagógia fogalmának mennyiségi szempontú értelmezése szerint az óv.-i, isk.-i, felnőttnev.-i stb. ped.-k együttes anyaga jelenti az általános pedagógiat. Imre Sándor Neveléstan c. művében ezt írja: "A nev. egész menetét kell a nev.-tannak feltárnia; azaz nemcsak az egyik vagy másik részletét vagy különleges feladatát, hanem mindazt, ami nev. közben meggondolást kíván és a nev.-re vonatkozóan tudni való, bárki is a növendék (gyermek, felnőtt), vagy bárhol (családban, isk.-ban) folyik a nev. Igaz, hogy a nev.-nek vannak határozottan számbavételt kívánó szakaszai és körülményei (pl. a serdülők nev.-e, internátusi nev. stb.), de ha ezeket külön tárgyaljuk is, nem külön nev.-tanra, hanem a nev.-tan egy.-es szempontú megállapításainak alkalmazására van szükség." Ezeknek az "egy.-es szempontú megállapítások"-nak az összessége jelenti az általános pedagógiat, amelynek szerves része az ált. didaktika, azaz a tanítás-tanulás alapvető kérdéseivel foglalkozó tud. Imre S. a "nev. egész menetét" a következő tematika szerint tárgyalja: I. a nev. fogalma; II. nevelői gondolkodás, nev.-tud., nev.-tan; III. a nev. célja, feladatai; IV. a nev. eszközei; V. a nev korlátai és sikerének feltételei; VI. a nev. szerv.-e. Ezek kifejtése képezi az általános pedagógiat. - Prohászka Lajos szerint "az elméleti ped., vagy némelyek szerint az ált. ped., a ped.-nak az a része, amely a nev. problematikáját elvi alapon és rendszeres összefüggésben fejti ki". Öt problémacsoportot sorol ide. 1. A ped. tud.-elmélete: lehetséges-e a ped. mint tud.; mi a sajátos tárgya és módszere; helye a tud.-ok rendszerében; kapcsolata más tud.-okkal. 2. A nev. metafizikája: a nev. mint sajátos kölcsönhatás; feltételei, lehetősége, határai, tényezői. 3. A nev. értékelmélete: fogalma, célja, feladatai, cél és eszmény összefüggései. 4. Műveltségeszmény: a műv.-i javak kiválasztása és elsajátíttatása. 5. Szerv.-elmélet: egyén és közösség együttműködése, a kollektív szerv.-ek (család, áll., egyház stb.) és a nev. viszonya, a közösségcélnak megfelelő műv. - A ped. tört.-ében először J. F. Herbart írta le a tud. igényű általános pedagógiat (elméleti ped.-t), levezetve azt a nev. céljából mint végső alapelvből. A fejlődés során az általános pedagógia újabb tárgykörökkel bővült. Mai állapotában tartalmában majdnem egybeesik a pedagógia általános alapjaival. Közöttük funkcionális eltérés van. A pedagógia alapjai (ált. alapjai) ped.-i propedeutika, bevezetés a nev.-tud.-ba. Az általános pedagógia tágabb fogalom. A már ismertetett kérdéskörökön túl magában foglalja a => nevelésfilozófiát, azaz a nev. legátfogóbb kérdéseivel, lényegével, céljával, társ.-i meghatározottságával, a nevelhetőség problémájával foglalkozó elméletet. Vizsgálja a ped. mint tud. mibenlétét, sajátosságait, belső tv.-szerűségeit, ágazatait, összefüggéseit más tud.-okkal. Elméleti megállapításainál felhasználja azokat az ismereteket, amelyeket a ped. szemszögéből segédtud.-ként megjelenő tud.-ok nyújtanak. Így pl. a genetika, fiziológia, biológia, a szociológiai, antropológiai, pszich.-i ismeretrendszerek, az axiológia, etika, esztétika, kultúraelmélet, a politológia és más tud.-ok. Ugyanakkor az általános pedagógia elvi megállapításai alapul szolgálnak új ped. -i tud.-ágak, határtud.-ok kialakulásához, mint pl. a ped.-i rendszerelmélet, nev.-szociológia, ped.-i szociálpszich., ped.-i antropológia, ped.-i axiológia, összehasonlító ped., okt.-technológia, isk.-egészségtan. Az előzőkhöz szorosan kapcsolódik a nev. két fő tényezőjének, a nevelőnek és a növendéknek helye, szerepe, kölcsönös viszonya a nev.-ben. Fontos az általános pedagógia elvi megállapításainál annak figyelembevétele is, hogy a nev. milyen életkorban és hol (családban, isk.-ban) történik. Az általános pedagógia egy.-es érvényű alapelvei, elméleti következtetései a ped. részterületein sajátosan érvényesülnek. Minthogy a nev. jelentős mértékben isk.-i keretek közt folyik, ezért az általános pedagógia elengedhetetlen részét képezik az isk.-rendszerre, az oktatás szerv.-i formáira, intézményrendszerére, az isk.-n kívüli nev. formáira, tartalmára, metodikájára, eszközeire vonatkozó lényegi megállapítások, alapelvek. Végül az általános pedagógia mibenlétének, tartalmának, kérdésköreinek vizsgálatánál nem hagyható figyelmen kívül az a szoros kapcsolat, amely az általános pedagógia és a ped. speciális ágai, részterületei, ill. a ped.-i gyakorlat közt fennáll. pedagógia, => pedagógiai irányzat - Ir. Imre S.: Neveléstan. Bp. 1928.; Weszely Ö.: Bevezetés a neveléstudományba. Bp. 1932.; Ágoston Gy.: Neveléselmélet. Bp. 1970.; Nánási M. (szerk.): Pedagógia. Bp. 1971.; Szokolszky I.: Válogatott tanulmányok. Bp. 1972.; Mihály O.: Nevelésfilozófia és pedagógiai célelmélet. Bp. 1974.; Nagy S.: Az oktatáselmélet alapkérdései. Bp. 1981.; Boros D.: Bevezetés a neveléstudományba. Bp. 1987.; Faludi Sz.: Műveltség, iskola, munka. Válogatott pedagógiai tanulmányok. Bp. 1988.; Báthory Z.: Didaktika, oktatáskutatás. UPSzle, 1991. 7-8.; Mihály O.: Nevelésfilozófia, neveléselmélet. UPSzle, 1991. 7-8.; Ferenczi Gy.-Fodor L.: A pedagógia tudományelméleti alapjai. Kolozsvár, 1993.

Petrikás Árpád

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is