Általános szavazatjog

(Suffrage universel.) A képviseleti rendszeren alapuló alkotmányok mellett az állampolgároknak a közhatalomban való részesedése főleg az országos és önkormányzati választásoknál gyakorolt szavazati jogban van. A. a. m. a választói jog megadása minden állampolgárnak; közönségesen a szavazatjog azt a szabályozását értjük alatta, mely szerint bizonyos kort elért, szellemi és morális képtelenségben nem szenvedő, férfinemü állampolgárok a törvényhozási testületek tagjainak választásánál akár közvetlen, akár indirekt választási rendszer szerint résztvesznek; ahol tehát a nemi, korbeli és ezzel kapcsolatos fejlettségi kelléken túl, vm. különös személyi s anyagi kellékek nem követeltetnek. Ezen módját a szavazati jog szabályozásának ujabban egymásután fogadják el, európai és amerikai államok s követelik azt a szélső radikális pártok a demokrácia, a szabadság nevében minden alkotmányos államban, kárhoztatván a szellemi és vagyoni cenzust, v. azon rendszert, mely az aktiv választási jogot, valamely foku szellemi képzettség formális igazolásához, v. az egyenes adófizetéshez köti: Különösen onnan indulnak ki, hogy az állam terheiben részint direkte, pl; az általános katonai kötelesség teljesítése, részint közvetlenül, pl. a fogyasztási adók által az összes lakosok részt vesznek és igy az általános szavazatképesség a viszonosság elvét is kielégíti; továbbá hogy a szavazatijog helyes gyakorlatának nem biztosítéka sem a formális szellemi minősítés, sem az egyenes adózás, amint nem volt biztosítéka a kaszthoz, rendhez tartozás, amely a születéstől tette függővé a politikai jogosultságot.

Azt mondják, hogy a demokratikus alkotmánynak tagadása a cenzus, mert megakadályozza, hogy a törvényhozásban megközelítőleg kifejeztessék a közakarat, s az aránytalan kisebbség képviseletévé teszi az u. n. népképviseleteket. A szellemi és anyagi különbségek az Á. hívei szerint úgyis önsúlyuknál fogva érvényesülnek. Vagyon és magasabb míveltség úgyis nagyobb befolyást gyakorolnak a választások eredményére, azért nem is szükség előnyös helyzetüket még a szavazatjog tekintetében való különbség által biztosítani. Ez érvelés, illetőleg feltevések, elvi igazsága elől alig zárkózhatik el az alkotmányos állam és a fejlődés meg is fogja hozni az Á. behozatalát előbb vagy később mindenütt; ámde az erélyes államkormányzat a legeső sorban a nép politikai érettségére, képességére fekteti a súlyt, mert magasfokú kultúra mellett az A. nem idéz elő megrázkódásokat, kriziseket az államéletben, de alacsony míveltségi fokon kivánatos fokozatosan nevelni a népet az állami életre, fokozatosan bocsátani annak mind szélesebb rétegeit a választási urnákhoz; az Á. átmenetnélküli behozatala könnyen a demagógia uralmára vezethetne. Magyarországon is van párttöredék, mely máris sürgeti az A. behozatalát, de a közvélemény nemcsak nem követeli azt, hanem a cenzus fentartását ma még népünk kulturális viszonyai között elengedhetetlenül szükségesnek tartja. Az önkormányzati választói jogot szélesebb rétegekre ki lehet terjeszteni mint az országosat, ez pl. községi szervezetünkben ma is meg van valósítva. A községi alkotmányos életben igen alkalmas tér kinálkozik az Á. első kísérletének megtételére is.

Forrás: Pallas Nagylexikon