Altdorf

(Altorf). 1. Bajor város a Mittel-Franken kerületben, a Schwarzaah mellett, Nürnbergtől 22 km:-nyire délkelet felé, (1890) 2978 lakossal, régi várkastéllyal, erdészeti hivatallal, három templommal, tanítóképzővel, siketnéma-intézettel s több gyárral. 1623-ban egyetemet állítottak benne, melyet 1809-ben feloszlattak és a tanítóképzőbe olvasztottak. Altdorfban született Altdorfer festő és Mannert történész. Közelében Weissenbaumnál van Heidenloch barlang és a kövületekben gazdag Teufelsgrube. 2. A., Uri kanton székhelye, 3 km.-re a Vierwaldstätti tótól, 468 m. magasban a Szent-Gotthard vasút mellett (1888) 2553 lakossal. Régi templomában Van Dyck és Caracci Hannibal egy-egy képe, továbbá Imhof márvány-reliefje látható. Több más középületen kívül nevezetes Svájc legrégibb, 1581-ben alapított kapucinus-zárdája igen szép temploma, régészeti múzeuma, szeretetháza és ásványfürdői. A. mellett lőtte le a rege szerint Tell Vilmos, fia fejéről az almát és e helyen 1861-ben Siegfried, zürichi szobrásztól, óriási gipsz szobrát állították fel addigra, míg a márvány szobra elkészül. Délkeletre 2 km.-nyire 552 m. magasban a Schächen völgy bejáratánál van Bürglen falu, hol Tell született. 3. A., régi württembergi falu; ma Weingarten, württembergi város egy része, egykor a welfek székhelye; kiket innen altdorH grófoknak is neveztek. Kastélyukban volt 1053 óta a weingasteni bencés apátság, ma országos árvaház.

Forrás: Pallas Nagylexikon