Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Alternatív ... ----

Magyar Magyar Német Német
Alternatív ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Alternatív iskolák

Olyan, ált. civil kezdeményezésre létrejövő isk.-k, melyek a kötelező isk.-zási idő egészére v. valamely szakaszára kínálnak a tömegokt.-tól eltérő speciális tananyagot, legtöbbször nem hagyományos ped.-i módszerekkel. Az alternatív iskolák sokszor valamilyen országos v. nemzetközi hálózat, szövetség tagjai (pl. Montessori pedagógia, Waldorf-pedagógia stb.). Létüket tört.-ileg azok a differenciált társ.-i igények hívták létre, melyeknek a nagy áll. isk.-rendszerek nem tudtak megfelelni. Az alternatív iskolákat szokás nem áll. isk.-ként is nevezni, ám nem minden nem áll. isk. alternatív: a nagyegyházak által működtetett intézményeket nem szokás idesorolni. Finom megkülönböztetést alkalmazva a szakirodalom ált. => magániskolá knak nevezi a hagyományos értékrendet valló, sokszor elitista alternatív iskolákat. Ugyanakkor az alternatív iskolák közül egyre több működik az áll. rendszeren belül is, ezekben az esetekben az alternativitást a civil kezdeményezés jelenti. Az alternatív iskolák tehát a létrehozás és működés sajátosságai miatt soroltatnak e kategóriába s nem fenntartójuk okán. (Speciális kelet-európai értelmezést találhatunk a szlovák oktatási rendszerben, ahol a m. anyanyelvű isk.-kat kétnyelvűekkel felváltó intézményeket hívják alternatív iskoláknak.) Az alternatív iskolák fejlett áll. szektor mellett jönnek létre, annak alternatíváiként. Így érthető, hogy a legtöbb alternatív ped. és az azok gyakorlati megvalósulását demonstráló alternatív iskolák a nagy áll. rendszerek teljes kiépülése után jelentek meg, az I. vh. utáni években. A nagy világégést követően a társ. egyes rétegeinek megingott a bizalma a nemzetáll.-ok erősen nacionalista töltésű és autoriter isk.-i iránt. Olyan isk.-t akartak, ahol a szuverén gondolkodó egyének nev.-e folyik, s nem engedelmes alattvalóké. Az így létrejött alternatív iskolák a tapasztalati tanulást segítették a szabálytanítással szemben, tanrendi és időbeosztásuk rugalmasabb, csoportalakítási rendjük gyakran nem a merev életkori határok mentén alakul, s az isk. működésében és szabályozásában pedig sokkal nagyobb szerepet kaptak a szülők és a tanulók, mint korábban. Az alternatív iskolák az isk. társ.-asításának színhelyeivé váltak, és így a demokratikus áll.-rend egyik ismérvévé lettek. Nem véletlen, hogy világszerte v. betiltották, v. visszaszorították őket, mihelyt valamely országban "kemény áll." alakult ki: a harmincas évek hitleri és sztálini önkénye csaknem teljesen elsöpörte az alternatív iskolákat, a vh. utáni hidegháborús időszakban nehéz helyzetbe kerültek Amerikában is, a szoc. országokban, a szovjet fennhatóság alá került területeken az áll. oktatás monopóliuma az alternatív iskolák írmagját is kiirtotta. Másodvirágzásuk a 60-as évek áll.-ellenes (antiestablishment), balos radikális pol.-i mozgalmainak árnyékában zajlott. Így az alternatív iskolák némi pol.-i töltést is hordoztak. Sajátos módon ekkor az alternatív iskolák mozgalma kompromittálódott a baloldallal, s így a kifejezés nem csak szakmai, hanem pol.-i színezetet is kapott. Harmadik fejlődési szakaszuk a minőség érdekében történő lázadás jegyében zajlott, mikor a 80-as években a fundamentalista ped. (back to basics), a tehetséggondozás az alternatív iskolákban hódított teret magának. Ezt a vonulatot viszont a liberális jobboldal karolta fel, s ezzel az alternatív iskolák mozgalomjellege, egységessége megtört. Bár az alternatív iskolák sajtója igen nagy, elméleti és gyakorlati tapasztalataik széles körben publikáltak és látványosak, mégis számuk a világon mindenütt csak töredéke az áll. rendszer intézményeinek. Jelentőségük elsősorban abban van, hogy gyakorlatukkal állandó kontrollt és kihívást jelentenek az áll. intézmények számára, melyek monopóliumhelyzete kiszolgáltatott helyzetbe hozná a tanulókat és a szülőket. Ezen túl az alternatív iskolák olyan ped.-i műhelyekké válnak, ahol a közokt.-ban szélesebb körben is használható módszerek születhetnek meg. Az alternatív iskolák tudatosan rétegigényeket szolgálnak ki, s nem is mindig azokét, akik érdekében létrehozták őket. Számos külföldi tapasztalat mutatja, hogy a leszakadó, hátrányos helyzetű csoportok számára értelmiségiek által létrehozott alternatív iskolákból a megcélzott réteg szülei elviszik gyerekeiket, s hagyományos, "kemény" isk.-ba íratják. Helyükbe viszont a felsőközéposzt. gyerekei jönnek (kivétel itt a vallási alapon szerveződő alternatív iskolák csoportja). Az okok valószínűleg abban keresendők, hogy a hátrányos helyzetű csoportok gyerekei nem tudják az alternatív iskolákban tanult készségeket (demokratikus részvétel, önmagunkról való döntés képessége, kreativitás, önkifejezés stb.) saját életükben használni, mivel nem kerülnek "helyzetbe". Számukra az engedelmesség, a szabálykövetés (ill. szabálykerülés!) gyakorlatibb tudnivalóknak tűnnek. Az alternatív iskolák egy részében ezért a beisk.-zás során különböző módszerekkel igyekeznek legalább vegyes társ.-i háttérrel rendelkező tanulói gárdát toborozni. Az alternatív iskolákalapjaiban három típusba sorolhatók:

1. független nonprofit v. forprofit magánintézmények (ilyenek a legtöbb progresszív ped.-t alkalmazó v. épp tehetséggondozó isk.-k),

2. vallási, filozófiai indíttatásúak (idesorolhatók az európai muzulmán, buddhista, ökumenikus isk.-k),

3. áll. intézményhálózaton belül működők (pl. => magnetiskolák). Mo.-on az alternatív iskolák viszonylagosan új jelenségek: az 1976-ban kiadott Pedagógiai Lexikon nem is tartalmaz ilyen címszót. Az áll. isk.-monopólium megszűnése után azonban számuk gyorsan szaporodott, s ma már mind a három típusba tartozó alternatív isk. működik. Az alternatív iskolák hazai értelmezése viszonylag szűkebb, mint a nemzetközi szóhasználat. A m. szakirodalomban nem nevezik alternatívnak a nagyegyházakhoz tartozó isk.-at, sem pedig a tradicionális ped.-t alkalmazó => magániskolá kat. Hazánkban alternatív iskoláknak nevezik, fenntartótól függetlenül, azokat az intézményeket, melyek az áll.-i tömegoktatás rendszerétől ped. programjaikban eltérnek. Ált. valamilyen progresszív ped. rendszerére v. ilyen szellemű innovációra épülnek. Mo.-on az alternatív iskoláknak csekély hagyományuk van. A két vh. között nem terjedtek el jelentős mértékben a nyugat-európai alternatív ped.-k. Működött ugyan Montessori-óvoda s 20-25 gyermekfoglalkoztató, de a Montessori-ped.-ok állami intézményekben nem működhettek. 1926-ban létrejött egy Waldorf-isk. Bp.-en, amit 1933-ban bezártak. => Németh László, => Nemesné Müller Mária isk.-i jelentettek alternatívákat. alternatív iskolák az isk.-k áll.-osítása (1948) után nem működhettek egészen az áll. isk.-monopólium megszűntéig. Alternatív kezdeményezések csak mint engedélyezett, egyedi isk.-kísérletek jöhettek létre. Egy ilyen isk.-kísérlet eredményeként kezdett el működni az első alternatívnak nevezhető isk. 1988-ban (Bp.), Kincskereső Iskola néven, Winkler Márta vezetésével, aki akkor már több mint egy évtizede törekedett gyermekközpontú ped.-t vinni a rendszerbe. A Kincskereső egy nagyobb áll. isk. tagintézménye, de önálló ped.-i koncepcióval, ttv.-vel bír. Az első nagy innovációs alternatívák egyik legjelentősebbje volt a Zsolnai József nevével fémjelzett ped.-i műhely által megteremtett értékközvetítő és képességfejlesztő program, mely Törökbálinton egy kísérleti isk.-ban alakult modellértékűvé a 80-as évek során. Sajátos képződmények a Waldorf-iskolák, melyek egy komplex iskolakoncepció, ped. és életfilozófia adaptációi Mo.-on. Az első Waldorf-óvoda és isk. Solymáron alakult Vekerdy Tamás szakmai irányításával, 1989-ben, s azóta a Török Sándor Waldorf-pedagógiai Alapítvány segítségével több intézmény jött létre. Másik koncepció Montessori rendszere, melyet az 1991-ben alakult Bp.-i Montessori Társaság és a Mo.-i Montessori Egyesület népszerűsít. B. Balog Vilma vezetésével indult Bp.-en a Montessori Oktatási Centrum. A külföldi eredetű isk.-koncepciók között sajátos helyet foglal el a Carl Rogers elveire épített ped.-ájával a Rogers Személyközpontú Isk. (Bp.), mely Gádor Anna vezetésével a leginkább közel áll a radikális szabad iskola modellhez. A Benda József kutatásaira épülő Humanisztikus Alapítványi Isk. (Bp.) a ped.-i import és a saját fejlesztés eredményeként létrejött, a kooperativitást előtérbe helyező kezdeményezés. Az úttörők közé tartozott a Mezei Katalin és Vég Katalin által indított Burattino Isk. (Bp.), mely azért speciális, mert a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára kínál minőségi oktatást és progresszív ped.-ra épülő tananyagot. Szintén a progresszív ped. elvei alapján jött létre az elsők között Szeszler Anna vezetése alatt a Lauder Javne Közösségi Zsidó Isk. és Óv. (Bp.), mely nem vallási alapon működő intézmény, bár a zsidó kultúra és hagyomány megismertetése jelentős teret kap programjában, és középisk.-t is működtet. Középfokon a legismertebbek között említhető az 1988-ban, Horn György vezetésével alakult Alternatív Közgazdasági Gimn. (Bp.), mely programjának középpontjában a személyközp.-úság, a szabadság és értékpluralizmus áll. Némileg hasonló kezdeményezés a Horn Gábor által indított Közgazdasági Politechnikum (Bp.), ahol az isk. vezéreszméje a "racionális liberalizmus". Győrik Edit nevéhez kapcsolódik a szerv.-ében is alternatív a Belvárosi Tanoda (Bp.), ahol a középisk.-t valamilyen okból abbahagyó fiatalok szerezhetnek érettségit. A felsőfokú intézményekben is megjelent az alternatív ped.-ra való felkészítés, bár még csak nyomokban. Itt említhető a német kooperációval indult Waldorf-tanárképzés a Bárczi Gusztáv Gyógyped.-i Tanárképző Főisk.-n ( Mesterházy Zsuzsa és Vekerdy Tamás) v. az Alapítványi és Magánisk.-k Egyesülete keretében indult Alternatív Tanárképző Stúdium (Bp.) (Békési Ágnes). Az 1990-es évek elején ezenkívül még számos különböző ped.-i szemléletű alternatív isk. alakult, számuk 1995-re több mint száz. A m. alternatív iskolák jelentősége főként azért nagy, mert megbontották a monolitikus oktatási rendszert, mely a szocializmus évei alatt gátolta a ped.-i pluralizmust. Viszonylagosan kis számuk ellenére is igen jelentős hatással voltak a m. közokt. szerv.-i, finanszírozási és tartalmi szabályozására, mert megalakulásukkal visszafordíthatatlanná vált a közokt. pluralizálódása. - Ir. Alternatív iskolák, alternatív pedagógia Magyarországon. Bp. 1991.; Alternatív pedagógiák. Szöveggyűjtemény. (Szerk. Nanszákné Cserfalvi I.) Debrecen, 1994.; Magániskolák almanachja (1993-1994). (Szerk. Várhegyi Gy.) Bp. 1994.; Több út. Alternativitás az iskolázás első éveiben. (Szerk. Kereszty Zs.-T. Hajabács I.) Bp. 1995.

Horváth Attila

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is